Ukok-fenns�k

Az Ukok-fenns�k (oroszul: Плоскогорье Укок) Nyugat-Szib�ria �s Bels�-�zsia �rintkez�si pontj�n, Oroszorsz�g Altaj K�zt�rsas�g�nak legd�libb pontj�n ter�l el. Az Altaj-hegys�g r�sze, k�zigazgat�silag a Kos-Agacsi j�r�shoz tartozik. Hat�rai egybeesnek keleten a mongol, d�len a k�nai, d�lnyugaton a kazah �llamhat�rral. K�l�nleges term�szeti �s kult�rt�rt�neti �rt�kekkel rendelkezik, emellett geopolitikai szempontb�l is jelent�s t�rs�g.

 

A fenns�k az Ak-Alaha �s a Dzsazator (az Argut mell�kfoly�i) v�zgy�jt�j�n fekszik 2200 m feletti, a hegyek fel� hirtelen emelked� peremein 2750–3000 m tengerszint feletti magass�gban. �szakon a D�l-csujai-hegys�g, keleten �s d�len a Tabin-Bogdo-Ula (vagy Tavan-Bogd-Ula, jelent�se: „�t Fels�ges Hegy”) magasra ny�l� hegygerincei hat�rolj�k. A ter�let nagy r�sze tundrasztyepp, ahol 250–300 m magasan kiemelked� h�ts�gok �s gleccserekv�jta tekn� alak� v�lgyek v�ltakoznak. A fenns�k k�zep�t a Berteki-medence lapos m�lyed�se foglalja el, melyhez d�lkeleten a Szajljugem-hegys�g 3000 m-n�l magasabbra ny�l� meredek hegyoldalai kapcsol�dnak. A legmagasabban fekv� t�rsz�neket �r�kh� �s j�g fedi.

A domborzati viszonyok miatt nehezen megk�zel�thet�, lakott ter�letekt�l t�vol es� vid�kre Kos-Agacs j�r�si k�zpont fel�l, a 2900 m magasan l�v� Tyoplij kljucs- („Meleg forr�s”)-h�g�n kereszt�l lehet eljutni. A fenns�khoz legk�zelebb es� �lland� telep�l�s a z�mmel kazahok lakta Dzsazator falu. F�bb hegyi �tj�r�k a szomsz�dos orsz�gok fel�:

Ukok-h�g� (Kazahszt�n)

Ulan-Dabo-h�g� (Mong�lia)

Kanasz-h�g� (K�na)

 

R�gi id�kben a t�rs�g a main�l n�pesebb hely lehetett, legal�bbis erre utal a fenns�kon felt�rt t�bb sz�z r�g�szeti lelet, k�oszlop, s�r, sziklarajz. 1993-ban novoszibirszki r�g�szek az Ak-Alaha foly� v�lgy�ben egy kurg�n �tvizsg�l�sakor gondosan ki�p�tett s�rban fekv� n�i m�mi�t tal�ltak, melyet „Ukoki hercegn�nek” (m�s le�r�sok „Altaji”- vagy „Szk�ta hercegn�nek”) neveznek. K�t �vvel k�s�bb a t�rs�gben �jabb m�mi�t �stak ki.

Novoszibirszki tud�sok szerint a m�mi�k a Kr. e. 5-2. sz�zadi, �n. paziriki id�szakban �lt t�rzsek k�pvisel�i, akik „a sz�lkupokkal rokon” emberek lehettek �s genetikailag a kazahokkal, ujgurokkal is hasonl�s�got mutatnak. M�s szakmai k�r�k ezt a meg�llap�t�st vitatj�k, szerint�k a tetemek csakis szk�ta eredet�ek lehetnek. (A paziriki kurg�nok n�ven r�g�ta ismert r�g�szeti lel�hely nem az Ukok-fenns�kon, hanem j�val �szakabbra, az Ulagan-fenns�kon, a Baskausz-foly� v�lgy�ben tal�lhat�.)

Helyi �rtelmis�gi k�r�k is tiltakoztak, �k a „hercegn�t” az altajiak szentj�nek tartj�k, ez�rt a novoszibirszki m�zeumban elhelyezett m�mia kiad�s�t �s a tov�bbi �sat�sok megtilt�s�t k�vetelt�k. Az Altaj K�zt�rsas�g korm�nya 1996-ban elrendelte az �sat�sok ideiglenes le�ll�t�s�t az Ukok-fenns�kon. A tilt�s �rv�nye 2006-ban lej�rt.