|
nyelvtan
Betkszlet
Az orosz nyelv cirill rst hasznl, amelyet grg szerzetesek, Cirill s Metd fejlesztettek ki, hogy lefordtsk a Biblit szlv egyhzi nyelvre. A betk eredete a grg bc. Oroszorszgon kvl – tbbek kztt – Fehroroszorszgban, Ukrajnban, Bulgriban, Szerbiban, Montenegrban, az egykori szovjet uralomnak ksznheten Mongliban hasznlnak cirill betket.
Az 1918-ban bevezetett orosz helyesrsi reform ta az orosz bc 33 betbl ll: ebbl 10 bet a magnhangzk jellsre szolgl: а, е, ё, и, о, у, ы, э, ю s я. A tbbi 23 bet a mssalhangzkat jelli, a ъ s a ь nem jellnek konkrt hangot, hanem csak a megelz mssalhangzk lgysgt ill. kemnysgt jelzik.
Alapismeretek
A legtbb szlv nyelvhez hasonlan az orosz nyelv is ersen flektl nyelv. Hrom nyelvtani nemet klnbztet meg, hat nyelvtani esetben ragoz. A nyelvtani nemen bell megklnbztetnk l s lettelen fneveket.
A kvetkez esetek vannak az orosz nyelvben: alanyeset, trgyeset, birtokos eset, rszes eset, eszkzhatrozs eset s elljrs eset. A Где? (hol?) krdsre elljrs esettel vlaszolunk, a Куда? (hov?) krdsre pedig trgyesettel (mint pldul a nmet nyelvben).
Az orosz nyelvben a kvetkez szfajokat ragozzuk: fnv, mellknv, nvms, szmnv s ige. A hatrozszt csak fokozzuk.
Az egyes szm trgyesetben a hmnem szfajokat l s lettelen kategria szerint megklnbztetjk: az „l” szfajoknl a trgyeset a birtokos esettel egyezik meg, az „lettelen” szfajoknl pedig az alanyesettel.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
