fonol�gia �s fonetika

A modern orosz nyelv fonetikai rendszere 42 jelent�smegk�l�nb�ztet� szegmentumot (fon�m�t) tartalmaz, ebb�l 6 mag�nhangz� �s 36 m�ssalhangz�. Ez a terjedelmes fon�mak�szlet a szl�v nyelvekre jellemz� kiejt�si saj�toss�ggal magyar�zhat�: a legt�bb orosz m�ssalhangz�t kem�nyen �s l�gyan (palataliz�ci�) is ejthetj�k.

Az orosz mag�nhangz�k ejt�se nagyban f�gg att�l, milyen poz�ci�t foglalnak el a sz�ban, pontosabban hogy milyen helyzetben vannak a sz�hangs�lyhoz k�pest. �gy a mag�nhangz�kn�l megk�l�nb�ztet�nk hangs�lyos, illetve els� (k�zvetlen�l a hangs�lyos sz�tag el�tti) vagy m�sodik (egy�b) hangs�lytalan helyzetet, �s e helyzetek hat�rozz�k meg a mag�nhangz�k reduk�l�d�s�nak fok�t. P�ld�ul az o hangs�lyos helyzetben [o], az els� hangs�lytalan helyzetben kiejt�se [a] (ez az аканье, akanyje jelens�ge), a m�sodikban [ə] lesz, az els� hangs�lytalan helyzetben l�v� e vagy я megk�zel�t� ejt�se [i] (иканье, ikanyje) stb.

A magyar nyelvt�l elt�r�en az oroszban a mag�nhangz�k hossz�s�ga nem jelent�smegk�l�nb�ztet� (mint p�ld�ul �ru – �r�), �s nem is l�nyeges a sz� megfelel� kiejt�se szempontj�b�l. A hangs�lyos mag�nhangz�kat rendszerint f�lhosszan ejtj�k ki, a hangs�lytalan mag�nhangz�kat r�viden. Ez a r�vid�l�s olyan fok� lehet, hogy hosszabb orosz szavak sz�tagsz�ma a magyar hallgat� sz�m�ra gyakran nem is meg�llap�that�.

A m�ssalhangz�k sz� v�g�n a szl�v nyelvekre jellemz� m�don z�ng�tlenn� v�lnak, az egym�s mell� ker�l� m�ssalhangz�k kiejt�s�t pedig a magyarhoz hasonl�an t�bbf�le hasonul�si szab�ly is befoly�solja.

Az oroszban az i/j hanggal kezd�d� vagy v�gz�d� kett�shangz�kt�l eltekintve az egym�s ut�n k�vetkez� mag�nhangz�kat rendszerint k�l�n hangk�nt ejtj�k a hangs�lytalan hangok reduk�l�d�s�nak figyelembev�tel�vel. A -ja-, -je-, -ij- �s hasonl� hangcsoportokat egyes orosz nyelvtanok kett�shangz�kk�nt �rj�k le, de magyar besz�l� sz�m�ra ezek szinte azonosan hangzanak a mag�nhangz� �s a j hang egym�s melletti kiejt�s�vel.