orosz nyelv

Az orosz nyelv (oroszul русский язык, latinbet�s �t�r�sa: russkij jazyk, magyar �t�r�sa: russzkij jazik; r�gies elnevez�se nagyorosz nyelv) a legt�bb, mintegy 145 milli�nyi anyanyelvi besz�l�vel rendelkez� szl�v nyelv, enn�lfogva vil�gnyelv. Az ukr�n nyelvvel (r�giesen kisorosz nyelv), a feh�rorosz nyelvvel, valamint a ruszin nyelvvel egy�tt a keleti szl�v nyelvek k�z� tartozik. Az orosz nyelv nyelvj�r�si tagolts�ga a nagy ter�leti kiterjed�shez k�pest viszonylag kicsi, az irodalmi nyelv a moszkva-k�rny�ki k�z�porosz nyelvj�r�sokra �p�l. Az orosz nyelv sz�les k�rben elterjedt a tudom�nyok �s kultur�lis �rintkez�s ter�n is.

 

Az orosz nyelv a szl�v nyelvek keleti �g�hoz tartozik. A protoszl�v nyelv feltehet�en az i. e. 2.-i. e. 1. �vezredben v�lt ki az indoeur�pai nyelvcsal�db�l, ezut�n fejl�d�tt ki az �sszl�v nyelv. Ez a nyelv a 6–7. sz�zadban h�rom �gra bomlott fel: a keleti, nyugati �s a d�li �gra; majd a keleti szl�v (melyet �-orosz nyelvnek is neveznek) nyelvb�l alakult ki a 14.–15. sz�zadban az orosz (nagyorosz), ukr�n (kisorosz) �s a belarusz (feh�rorosz) nyelv; a 15.–16. sz�zadban alakultak ki az �szaki, k�z�p- �s a d�li nagyorosz nyelvj�r�sok.

A r�g�szeti felt�r�sok bebizony�tott�k, hogy a Novgorodban besz�lt orosz nyelvv�ltozat (vagy �pp k�l�n nyelv) igencsak nagyfok� �n�ll�s�got mutatott az orosz nyelvt�l. Ez megc�folta azt a sok�ig fenn�ll� felfog�st, miszerint az orosz tekinthet� a r�gi egys�ges keleti szl�v nyelv �s�nek, amib�l tov�bbi keleti szl�v nyelvek alakultak ki. Az elm�letek a sz�tv�l�st a 15. sz�zadra teszik, ezzel szemben a novgorodi m�r a 9. sz�zadban l�tezett �s keletkeztek �r�sos forr�sai.

Az orosz nyelv t�rt�net�nek legr�gibb eml�kei: a novgorodi k�dex (11. sz�zad), az Osztromir evang�lium (1056/1057), ezek egyh�zi szl�v nyelven �r�dtak, valamint a ny�rfa-oklevelek (берестяные грамоты), ez ut�bbiak �novgorodi nyelvj�r�sban k�sz�ltek.

A k�zpontos�tott telev�zi�s �s r�di�ad�sok cs�kkentik a nyelvj�r�sok k�zti k�l�nbs�get, ennek ellen�re Moszkva �s Szentp�terv�r – Oroszorsz�g k�t legnagyobb v�rosa – lak�inak nyelvj�r�sa is elt�r bizonyos fokig.

Az orosz �r�s a cirill �b�c� bet�it haszn�lja.