Nyikolaj Vasziljevics Gogol

Nyikolaj Vasziljevics Gogol (orosz nyelven: Николай Васильевич Гоголь, ukr�n nyelven: Микола Васильович Гоголь; Szorocsinci, 1809. �prilis 1.Gerg. [m�rcius 20.Jul.] – Moszkva, 1852. m�rcius 4. Gerg. [febru�r 21.Jul.]) ukr�n sz�rmaz�s� orosz �r�. Az orosz irodalom klasszikusa, az orosz sz�ppr�za �s dr�mairodalom egyik legnagyobb hat�s� alakja.

 

Az 1830-as �vekben a romantik�t az orosz irodalomban is fokozatosan felv�ltotta a realista �br�zol�sm�d. Lassank�nt el�t�rbe ker�lt a pr�za a verses m�fajok helyett, az �letszer� helyzetek �s alakok �br�zol�sa a rendk�v�lire n�vesztett h�s�k, vad szenved�lyek helyett. Ez az �tmenet vagy kett�ss�g Puskin �s Gogol �r�sm�v�szet�ben egyar�nt megfigyelhet�.

Gogol els�, nyomtat�sban megjelent m�ve, a Hans K�chelgarten m�g versekben �rt, romantikus elbesz�l� k�ltem�ny volt. Ennek nyilv�nval� kudarca ut�n versekkel t�bb� m�r nem pr�b�lkozott.

Els� novellagy�jtem�nye, az Est�k egy gyikanykai tany�n szint�n a romantika jegy�ben, de re�lis talajon, az ukr�n n�p�letben �s folkl�rban fogant. A falusi m�h�sz �ltal est�nk�nt el�adott, hol idilli, hol fantasztikus, n�ha egyenesen h�tborzongat� t�rt�netek j��z� anekdot�z�ssal, mulats�gos hist�ri�kkal keverednek. K�l�n�s �s naiv, az irodalomban kor�bban ismeretlen vil�g t�rul fel az olvas� el�tt, melyben egyszerre van jelen a val�s�gos �s a fantasztikum. A mes�k sepr�ny�len lovagl� boszork�nya vagy az �rd�g h�t�n P�terv�rra rep�l� Vakula kov�cs (Kar�csony �jszak�ja) j�l megf�r egym�s mellett az ukr�n falu nagyon is re�lis alakjaival �s zs�nerk�peivel. T�retlen mes�l�kedv jellemzi ezeket a novell�kat, ahol a n�p�let sz�nes, �rz�kletes le�r�sai v�ltakoznak a k�znapias besz�d fordulataival, vagy a leghars�nyabb humor az �r� patetikusan sz�rnyal� gondolataival.

Val�s�g�br�zol�s tekintet�ben a Mirgorod c�m� k�tet n�gy kisreg�nye �tmenetnek tekinthet� az �r� m�v�szi fejl�d�s�ben. A helysz�n tov�bbra is az ukrajnai vid�k. K�t kisreg�nyben Gogol nevetve, de meg�rt� nosztalgi�val tekint vissza a „r�gim�di f�ldesurak” vil�g�ra, ahonnan sz�rmazott, �s amelyet v�gleg maga m�g�tt hagyott. A Vij c�m� elbesz�l�s filoz�fus alakj�ban pedig, akit ismeretlen, v�gzetes er� puszt�t el, m�r felsejlik az �r� szem�lyes �let�nek trag�di�ja. Ez az �r�sm� Szerb Antal szerint „a vil�girodalom egyik leghat�sosabb k�s�rtetnovell�ja”

A Tarasz Bulba fordulatos cselekm�nye a 16-17. sz�zadban, a lengyelek elleni h�bor� idej�n j�tsz�dik. A legend�s koz�k atam�n t�rt�net�ben a romantikus t�rt�nelmi reg�nyek ismert jelenetei: h�si tettek �s �rul�sok, f�ktelen indulatok �s nagy lesz�mol�sok elevenednek meg. M�gsem annyira reg�ny, mint ink�bb a h�si �nekek st�lus�ban, b�r pr�z�ban �rt eposzi hat�s� m�; v�gyakoz�s a nyomaszt� jelenb�l egy let�nt, h�si vil�g ut�n. Tarasz Bulba a (katolikus) lengyelek elleni harc�ban v�g�l az ortodox hit v�delmez�j�v� magasztosul, �m m�glyahal�la „az �si �s tiszta, b�r naiv l�t sz�thull�s�nak, f�jdalmas pusztul�s�nak jelk�pe is.”