Sziktivkar (Cыктывкар)

Sziktivkar (oroszul: Cыктывкар) v�ros Oroszorsz�g eur�pai r�sz�n, Moszkv�t�l 1410 km-re �szakkeletre, a Komi K�zt�rsas�g f�v�rosa.

Lakoss�ga: 247 500 f�. Lak�inak t�bb mint fele orosz, kb. harmada komi nemzetis�g�.

A telep�l�s neve a kezdetekt�l Uszty-Sziszolszk volt, komi nyelven: Sziktiv-din; mindkett� jelent�se: a Sziszola- (Sziktiv-) foly� torkolata. 1930-ban a v�ros hivatalos nev�t a komi Sziktivkar-ra v�ltoztatt�k, a komi kar jelent�se: telep�l�s, v�ros.

 

A Vicsegda �s bal oldali mell�kfoly�ja, a Sziszola �sszefoly�s�n�l, z�mmel a foly�k bal partj�n ter�l el. A Vicsegda-foly� ment�n �szak-d�li ir�nyban hosszan elny�lik, Ezsva nev� �szaki v�rosr�sze a k�zpontt�l kb.12 km-re fekszik. Legnagyobb tengerszint feletti magass�ga 172 m, legalacsonyabb pontja 75 m. Ter�let�nek jelent�s r�sze erd�, �s a Vicsegd�t�l keletre nagy kiterjed�s� erd�s�gek h�z�dnak.

Az �ghajlat kontinent�lis. Hossz� �s meglehet�sen kem�ny a t�l, r�vid, de viszonylag meleg a ny�r. A janu�ri k�z�ph�m�rs�klet -15 �C, a j�liusi 17 �C, a csapad�k �vi k�zepes mennyis�ge 650 mm.

 

Sziktivkar a k�zt�rsas�g kultur�lis �s fels�oktat�si k�zpontja. 1949-ban itt hozt�k l�tre a Tudom�nyos Akad�mia komi r�szleg�t, mely a helyi tudom�nyos �let legfontosabb int�zm�nye lett.

A fels�fok� oktat�si int�zm�nyek k�z�l legjelent�sebb az 1972-ben alap�tott Sziktivkari �llami Egyetem. 15 tansz�ke �s 7500 hallgat�ja van. Sz�mos l�tes�tm�nye k�z�l kiemelhet� a k�zt�rsas�g kult�rt�rt�net�nek eml�keit bemutat� m�zeum.

Komif�ld els� fels�fok� oktat�si int�zm�nye, a tan�rk�pz� f�iskola 1932-ben l�tes�lt. Napjainkban nyolc tansz�kkel m�k�dik, az egyiken komi nyelv- �s irodalom tan�rokat is k�peznek az �ltal�nos iskol�k sz�m�ra.

A Szentp�terv�ri Erd�szeti Akad�mia kihelyezett tagozata a v�ros erd�szeti f�iskol�ja.

A Komi K�zt�rsas�g Nemzeti M�zeuma t�bb r�szlegb�l �ll. A r�g�szeti �s n�prajzi m�zeumot a 20. sz�zad elej�n hozt�k l�tre, ebb�l alakult ki 1994-ben �tszervez�ssel, �sszevon�sokkal a nemzeti m�zeum. T�rt�neti r�szlege a kezdetekt�l a k�zelm�ltig k�veti v�gig Komif�ld t�rt�net�t. N�prajzi gy�jtem�nye egy keresked� 1899-ben �p�lt h�z�ban kapott helyet, a ki�ll�t�s a komi n�p etnikai csoportjainak kult�r�j�t mutatja be. A term�szettudom�nyi r�szleg a r�gi� �sv�nyaival, n�v�ny- �s �llatvil�g�val ismerteti meg a l�togat�t. Szervezetileg a m�zeumhoz tartozik I. A. Kuratov, a komi irodalom megteremt�j�nek eml�km�zeuma is.

A Nemzeti Gal�ria Komif�ld leggazdagabb sz�pm�v�szeti m�zeuma. 1943-ban alap�tott�k, a 20. sz�zad v�g�n a v�ros egyik legr�gibb �p�let�be (1888–1890), az egykori papnevelde hely�re k�lt�z�tt.

A v�ros zen�s sz�nh�za 1958-ban tartotta els� el�ad�s�t, 1992-ben Komi �llami Opera- �s Balettsz�nh�zz� l�pett el�.