Vologda (Вологда)

Vologd�t a novgorodi kr�nik�ban eml�tik el�sz�r 1147-ben, Szent Geraszim m�r tal�lt itt egy templomot �s falut. Az �tj�rhatatlan erd�s�gekkel k�r�lvett telep�l�st a novgorodiak lakt�k, �k vontatt�k a haj�kat a Volga egyik mell�kfoly�j�r�l az �szaki-Dvina egyik mell�kfoly�j�ra, �gy teremtve �sszek�ttet�st a Feh�r-tenger �s a Kaszpi-tenger k�z�tt.

A v�ros csak 1412-ben tett szert jelent�s�gre, amikor a Novgorodi K�zt�rsas�g �tadta a Moszkvai Fejedelems�gnek. A fejedelmek megtett�k �szaki er�d�tm�ny�knek. A sz�zad v�g�re Vologda jelent�sebb lett, mint a r�gi� el�z� k�zpontja, Belozerszk.

Ebben az id�ben rendelte el Rettegett Iv�n, hogy a v�ros sz�kesegyh�z�t, a Szent Zs�fia- sz�kesegyh�zat k�b�l �p�ts�k �jj�. Az 1570-ben felszentelt katedr�lis abban az id�ben Oroszorsz�g egyik legnagyobb temploma volt. Gy�ny�r� fresk�it a jaroszlavli Dimitrij Plehanov festette. 1654 �s 1659 k�z�tt nyolcsz�gletes alaprajz� harangtornyot kezdtek �p�teni hozz�, az �p�tkez�s a 19. sz�zadig tartott. A k�zelben l�v� kincseskamr�ban (�p�lt 1659-ben) ma m�zeum tal�lhat�.

A v�rosnak t�bb 18. sz�zadi barokk temploma �s egy 19. sz�zadi neoklasszikus kast�lya is van.

Vologda t�rt�nelmi belv�ros�t�l alig 2 kilom�terre tal�lhat� a Szpaszo-Prilutszkij-kolostor, melyet 1371-ben alap�tott Szergej Radonyezsszkij vall�sreformer egyik tan�tv�nya. A kolostor, melynek v�d�szentje Dimitrij Donszkoj, gyorsan a k�rny�k legnagyobb f�ldbirtokos�v� v�lt. Az �tkupol�s sz�kesegyh�zat 1537 �s 1542 k�zt emelt�k. Az �sszes t�bbi �p�let – a refekt�rium, a t�li templom, a szent kapu barbik�nnal – m�g a „zavaros id�k” el�tt �p�lt. A zavaros id�kben, a 16. �s 17. sz�zad fordul�j�nak felfordul�sa k�zepette a kolostort hol lengyelek, hol �ton�ll�k foglalt�k el. Miut�n az anarchia �vei elm�ltak, a vastag falakat �s tornyokat helyre�ll�tott�k.

A szovjetek k�s�bb el�zt�k a szerzeteseket �s m�zeumot alak�tottak ki a kolostorban. A k�rny�k t�voli telep�l�seib�l t�bb sz�p fab�tor is ideker�lt.

Vologda eg�sz Oroszorsz�gban ismert sajtj�r�l �s vaj�r�l. Ezenk�v�l itt sz�letett �s halt meg a romantikus k�lt�, Konsztantyin Batyuskov. Vologda sz�l�tte Varlam Tyihonovics Salamov orosz �r� is, akit sokan a gul�g-irodalom Szolzsenyicinn�l is jelent�sebb szerz�j�nek tartanak.

A v�rosban tal�lhat� m�g egy kisebb Nagy P�ter-m�zeum is.

Vologda Miskolc testv�rv�rosa. Miskolcon v�rosr�sz viseli Vologda nev�t.