Nyizsnyij Novgorod (Нижний Новгород)

Lakoss�ga a vonz�sk�rzetekkel egy�tt 2 020 000 f�.

1932 �s 1990 k�z�tt a v�ros a Gorkij nevet viselte Makszim Gorkij �r� neve ut�n.

 

Nyizsnyij Novgorod orsz�gos jelent�s�g� k�zleked�si csom�pont, itt vezet a Transzszib�riai vas�tvonal egyik �ga is. A foly�kon �t h�d �vel �t, rep�l�tere �s folyami kik�t�je egyar�nt igen forgalmas. A haj�z�st �s az energiaell�t�st a k�zeli volgai v�zier�m� �s v�zt�roz� seg�ti. A v�rosi k�zleked�s f� eszk�ze a metr�.

Legfontosabb iparv�llalatok:

Gorkiji Aut�gy�r (GAZ); innen ker�ltek ki a kor�bban Magyarorsz�gon is forgalmazott GAZ terepj�r�k �s Volga szem�lyg�pkocsik is. (A gy�r az 1990-es �vek privatiz�ci�s botr�nyair�l is elh�res�lt.)

A Szokol Rep�l�g�pgy�r. Az egykori 21-es sz�m� �llami Rep�l�g�pgy�r (GAZ–21) 1932. febru�r 1. �ta m�k�dik. Az els� ott el��ll�tott els� rep�l�g�p az I–5 vad�szrep�l�g�p volt. A m�sodik vil�gh�bor� idej�n a Lavocskin tervez�iroda g�peit (La–5, La–7) k�sz�tette. 1946 �ta a Mikojan tervez�irod�val m�k�dik egy�tt a gy�r, a MiG–15-t�l kezd�d�en a sorozat valamennyi t�pus�t ott gy�rtott�k.

Haj�gy�r, ahol haj�kon k�v�l vas�ti kocsik, mozdonyok, villamosok is k�sz�ltek.

Tov�bb� koh�szati, k�nny�ipari, �lelmiszeripari v�llalatok. A v�s�r�r�l h�res, kor�bban nyitott v�ros a szovjet id�szakban hadiipari l�tes�tm�nyei miatt z�rt v�ros volt.

 

A Lobacsevszkij nev�t visel� �llami Egyetemnek 26 ezer hallgat�ja, 27 kara, 122 tansz�ke, 6 tudom�nyos kutat� int�zete van. Alkalmazottai sz�m�t tekintve a v�ros harmadik legnagyobb int�zm�nye (az aut�gy�r �s a vas�t ut�n). Tov�bbi jelent�s fels�oktat�si int�zm�nyek: m�szaki egyetem, �t- �s �p�t�szm�rn�ki egyetem, tan�rk�pz� egyetem, valamint �llamigazgat�si, haj�z�si �s mez�gazdas�gi akad�mia.

Nyizsnyij Novgorod hagyom�nyosan kultur�lis k�zpont. Az orosz vid�ki v�rosok k�z�l itt rendezt�k az els� k�pz�m�v�szeti ki�ll�t�st (1886), itt nyitott�k meg az egyik legels� zeneiskol�t (1870-es �vek), itt �ltek �s alkottak a fotogr�fia els� oroszorsz�gi mesterei. T�rt�neti m�zeum�t 1877-ben, sz�pm�v�szeti m�zeum�t 1896-ban alap�tott�k. K�l�nlegesek a h�rom v�llalat-�ri�s (aut�-, haj�-, rep�l�gy�r) gy�r- �s technikat�rt�neti �lland� ki�ll�t�sai. A v�rosnak a Puskin nev�t visel� Operah�z mellett t�bb pr�zai �s zenei sz�nh�za van.