|
Kamcsatka
Kamcsatka (oroszul полуостров Камчатка) Oroszorszg tvol-keleti rszn fekv, kzel 1250 kilomter hossz flsziget a Csendes-cenban. Terlete lnyegben megegyezik az Oroszorszgi Fderci Kamcsatkai hatrterlet nev alkotrszvel. A flsziget a Pacifikus-hegysgrendszer tagja, komoly vulkni mkds figyelhet meg itt.
Kamcsatka tbb klnleges termszeti kpzdmnynek ad otthont. 160 vulkn tallhat a terletn, melyek kzl 29 aktv. A Vilgrksg rszv ezek kzl 19-et soroltak be. A legmagasabb a Kljucsevszkaja Szopka (4750 mter), mg a legaktvabb a Kronot-vulkn. A hrom legltogatottabb a Petropavlovszk-Kamcsatszkijhoz kzelebb fekv Korjk-, Avacsa- s Kozel-vulknok. A flsziget kzepn fekszik a Gejzrek vlgye, amely Eurzsia egyetlen ilyen kpzdmnye.
A flsziget tbb ritka llnynek is otthont ad. A kamcsatkai barnamedve, a havasi kecske, a coboly, a pzsmapocok, a rozsomk, a szirti sas s a vadszslyom fajok nagy egyedszmmal rendelkeznek itt. Tovbb a legnagyobb sasfle, az risrtisas is itt klt. A flsziget partjainl nagy szm kkblna populci is l. A szintn Kamcsatkn tallhat Kurilszki-tavat a legnagyobb eurzsiai lazacv helyknt tartjk szmon. A termszeti rtkekben a legtbbet a Parancsnok-szigetek riztek meg, amely rezervtumknt mkdik.
Kamcsatka egyike Oroszorszg legritkbban lakott vidkeinek, npsrsge nem ri el az 1 f/km²-t. Az sszlakossg kzel 40%-a l Petropavloszk-Kamcsatszkijban, nagyrszt oroszok.
Mintegy 10 ezer fnyi slakos l jelenleg elssorban a flsziget Petropavlovszktl tvol es rszein. Tbbsgk az szakon l korjk vagy even nemzetisghez tartozik. Kis szm kamcsadl s aleut, illetve csukcs nemzetisg csoportok is lnek a flszigeten. Leginkbb barna medve vadszatbl, halszatbl s prmkereskedelembl lnek.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
