Szenth�roms�g–Szergij-kolostor

A Szenth�roms�g–Szergij-kolostor (oroszul: Троице-Сергиева лавра, Trojice-Szergijeva Lavra) az orosz ortodox egyh�z egyik k�zpontja �s h�v�inek zar�ndokhelye, Oroszorsz�g egyik legh�resebb kolostora, mely az orsz�g t�rt�nelm�ben is fontos szerepet j�tszott. Korunkban nemcsak zar�ndokhely, hanem a f�v�ros k�rny�ki idegenforgalom, az �n. Aranygy�r� �tvonal�nak egyik kedvelt c�lpontja.

Moszkv�t�l 71 km-re, Szergijev Poszad v�ros k�zpontj�ban fekszik, a v�ros maga is a kolostornak k�sz�nheti l�t�t �s nev�t. Az �p�letegy�ttes a v�ros n�h�ny m�s m�eml�k�vel egy�tt 1993 �ta a vil�g�r�ks�g r�sze.

 

A Szenth�roms�g–Szergij-kolostor a 15-18. sz�zadi orosz egyh�zi �p�t�szet t�rt�net�nek val�s�gos t�rh�za. Az �p�letegy�ttes n�gy �vsz�zadon �t form�l�dott, alakult. Napjainkban mintegy 50 kisebb-nagyobb egyh�zi, k�z�ss�gi, illetve gazdas�gi c�l� �p�letb�l �ll.

 

A kolostorer�d fokozottabb v�delm�t biztos�t� k�falat IV. (Rettegett) Iv�n c�r uralkod�s�nak idej�n, 1540-1550 k�z�tt �p�tett�k, a 17. sz�zadban meger�s�tett�k �s j�val magasabbra emelt�k. A ma is �ll�, h�romszintes fal 1284 m (1120 m?) hossz�, magass�ga 7 �s 14 m k�z�tt v�ltakozik, legnagyobb sz�less�ge n�hol a 6 m-t is el�ri. Miut�n a kolostor elvesztette had�szati jelent�s�g�t, b�sty�i k�z�l t�bbet �t�p�tettek vagy dekorat�v r�szekkel toldottak meg. Mai tizenegy vaskos b�styatornya k�z�l csak k�t-h�rom �rizte meg r�gi, 17. sz�zadi alakj�t. Ilyen a hatszintes P�ntek torony (Пятницкая башня, 1640), melyet az 1608. �vi ostrom idej�n felrobbantott kor�bbi b�stya hely�n emeltek. A 17. sz�zadban �p�lt a V�zi torony is (Водяная башня), mely a mellette egykor elter�l� t�r�l kapta nev�t; valamint a Kacsa-torony (Уточья башня), mely 1863-t�l sz�z �ven �t a kolostor v�zell�t�s�t szolg�lta. A V�r�s-torony (Красная воротная башня) a kolostor f�bej�rata f�l�tt magasodik, ez�rt a 19. sz�zadban teljesen �t�p�tett�k, d�sz�t�sei is ebb�l a korb�l val�k.