n�pess�g

Oroszorsz�g n�pess�ge a 2010. �vi n�psz�ml�l�s idej�n 142 905 208 f� volt. A n�pess�g 73,7%-a v�rosi lakos; a n�k ar�nya 53,7%, a f�rfiak� 46,3% volt. A n�pess�g alakul�sa az utols� h�rom n�psz�ml�l�s adatai szerint (a 2010. �vi el�zetes adat):

�v N�pess�g

2010 142 905 208

2002 145 166 731

1989 147 021 869

 

Legn�pesebb telep�l�sek 

 

Moszkva (11 514 300 f�)

Szentp�terv�r (kor�bban Leningr�d) (4 848 700)

Novoszibirszk (1 473 700 f�)

Jekatyerinburg (kor�bban Szverdlovszk) (1 350 100 f�)

Nyizsnyij Novgorod (kor�bban Gorkij) (1 250 600 f�)

Szamara (kor�bban Kujbisev) (1 164 900 f�)

Omszk (1 154 000 f�)

Kaz�ny (1 143 600f�)

Cseljabinszk (1 130 300 f�)

Rosztov (1 089 900f�)

Ufa (1 062 300f�)

Volgogr�d (kor�bban Szt�lingr�d) (1 021 200 f�)

 

Etnikai, nyelvi, vall�si megoszl�s

�sszesen 128 n�p, n�pcsoportok:

2002-ben

orosz: 115 819 107 f� (79,8%), tat�r: 5 554 601 f� (3,8%), ukr�n: 2 942 961 f� (2%), bask�r: 1 673 389 f� (1,2%), csuvas: 1 637 094 f� (1,1%), csecsen:1 360 253 f� (0,9%), �rm�ny: 1 130 491 f� (0,8%), avar: 814 473 f� (0,6%), egy�b n�pcsoportok: 9,8% ,

A finnugor n�pek sz�ma 2002-ben:

mordvin: 843 350 f� (0,6%), udmurt: 636 906 f� (0,4%), mari: 604 298 f� (0,4%), komi: 293 406 f� (0,2%), komi-permj�k: 125 235 f� (0,1%), karjalai: 93 344 f� (0,1%), nyenyec: 41 302 f�, osztj�k: 28 678 f�, finn: 34 050 f�, �szt: 28 113 f�, vogul: 11 432 f�, vepsz: 8 240 f�

A t�bbi finnugor n�p 5000 f� alatt.

2010-ben

orosz: 111 016 896 f� (77,7%) (cs�kken� tendencia), tat�r: 5 310 649 f� (3,7%) (enyh�n cs�kken� tendencia), ukr�n: 1 927 988 f� (1,35%)(er�sen cs�kken� tendencia), bask�r: 1 584 554 f� (1,1%) (enyh�n cs�kken� tendencia), csuvas: 1 435 872 f� (1%) (cs�kken� tendencia), csecsen:1 431 360 f� (1%) (n�vekv� tendencia), �rm�ny: 1 182 388 f� (0,8%)(n�vekv� tendencia), avar: 912 090 f� (0,6%)(n�vekv� tendencia), egy�b n�pcsoportok: 10,8%

A finnugor n�pek sz�ma 2010-ben:

mordvin: 744 237 f� (0,5%) (cs�kken� tendencia, sz�muk Mordvinf�ld�n n�vekedett), udmurt: 552 299 f� (0,4%) (cs�kken� tendencia), mari: 547 605 f� (0,4%) (cs�kken� tendencia), komi: 228 235 f� (0,2%) (er�sen cs�kken� tendencia), komi-permj�k: 94 456 f� (0,1%) (er�sen cs�kken� tendencia), karjalai: 60 815 f� (er�sen cs�kken� tendencia), nyenyec: 44 640 f� (n�vekv� tendencia), osztj�k: 30 943 f� (n�vekv� tendencia), finn: 20 267 f� (er�sen cs�kken� tendencia), �szt: 17 875 f� (er�sen cs�kken� tendencia), vogul: 12 269 f� (n�vekv� tendencia). vepsz: 5 936 f� (er�sen cs�kken� tendencia),

A t�bbi finnugor n�p 5000 f� alatt.

 

Hivatalos nyelv az orosz, egy�b besz�lt nyelvek: avar, csecsen, bask�r, burj�t, tat�r, jakut, udmurt, komi, mari, mordvin, karjalai, kalm�k, kabard.

 

Vall�s szerinti megoszl�s 2006-ben: ortodox 55%, muszlim 18%, protest�ns 10%, katolikus 7%, zsid� 5%, egy�b 5% (2003)