Belaja
A Belaja folyó Oroszország európai részén, a Dél-Urál vidékén; a Káma bal oldali mellékfolyója.
Hossza: 1430 km, vízgyűjtő területe: 142 000 km². Közepes vízhozama 858 m³/sec (Birszk városnál).
Az Iremel-hegytől (Dél-Urál) keletre eső mocsaras vidéken, Baskíria északkeleti részén ered. Felső szakaszán mocsaras területen folyik, később medre erősen összeszűkül, meredek, sziklás, erdővel borított vidéken halad, végig délnyugati irányban. Meleuz település környékén éles kanyarral északra fordul, a síkságra érve folyása lelassul, völgye fokozatosan kiszélesedik, sok kanyart és mellékágat képezve folytatja útját. Ufa városától, az Ufa-folyó torkolatától már bővízű folyóként folyik északnyugati irányban, csaknem végig Baskíria területén. A Tatárföld területén létesített Nyizsnyekamszki-víztározón át ömlik a Kámába.
A folyó egész hosszában jellemzően a jobb oldali partok magasabbak. Nagyobb részt olvadékvizek táplálják. November végén befagy, az olvadás április közepén kezdődik. A Belaja Baskíria legfontosabb víziútja, a folyami hajózás központja a főváros, Ufa, de magas vízállás idején a folyó Meleuz kikötőjéig hajózható.
2006 folyamán fejeződött be a Belaja középső folyásán, az ottani nemzeti park területének egy részén létesített 45 megawattos Jumaguzini vízerőmű és a hozzákapcsolódó víztározó építése.
Jelentősebb mellékfolyók
Bal oldali: Askadar, Ursak, Gyoma, Csermaszan, Szjuny
Jobb oldali: Ufa, Nugus, Szim, Tanip
|