Amur (folyó)

Az Amur  Ázsia egyik legnagyobb folyója. Kínában és Oroszországban folyik, kb. 1600 km-es szakaszon a folyó jelenti az országhatárt. Kínai nevének jelentése: a Fekete Sárkány folyója.

 

Az Amur a Silka és az Arguny folyók összefolyásával keletkezik. Hossza 2874 km, a Silka és az Onon folyókkal együtt 4444 km; vízgyűjtő területe: 1 843 000 km², közepes vízhozama a torkolatnál 11 000 m³/sec.

A folyó Kínában a Hejlungcsiang tartomány, Oroszországban az Amuri terület és a Zsidó Autonóm Terület határán, valamint a Habarovszki határterületen folyik és a Tatár-szorosnál ömlik az Ohotszki-tengerbe. Völgye három, nagyjából azonos hosszúságú részre osztható. Felső, 900 km-es szakaszán (Blagovescsenszk városig) hegyi folyó; magas, sziklás, erdőkkel borított partok között kanyarog, esése nagy. Középső, kb. 1000 km-es szakaszán (Habarovszk városig) többnyire sík, néhol mocsaras vidéken folyik, medre számtalan mellékágat képez; a Kis-Hingan hegyein áttörve, egy rövid szakaszon keskeny, festői völgyben kanyarog. Alsó szakaszán, az Usszuri vizének felvétele után válik igazán bővizű folyóvá. Innen végig széles völgyben, sok helyen mocsaras alföldön folyik és a Szahalin-sziget északi részénél, az Amuri-öblön át éri el a Tatár-szorost az Ohotszki-tengeren.

Az Amur – különösen alsó szakaszán – bővizű folyó, de vízhozama nagyon ingadozó. Főleg a nyári monszunesők vizei táplálják, kevéssé csapadékos teleken az olvadékvizeknek csak másodlagos szerepük van. A tavaszinál jelentősebbek nyári áradásai, melyek július végén, augusztusi elején néha hatalmas árvizeket okoznak, különösen a folyó alsó szakaszán.

Jégmentes időszakban a folyó teljes hosszában hajózható. Télen befagy, a jeges időszak a torkolatnál kb. 100 napig tart.