|
Kamcsatka
Kamcsatka (oroszul полуостров Камчатка) Oroszország távol-keleti részén fekvő, közel 1250 kilométer hosszú félsziget a Csendes-óceánban. Területe lényegében megegyezik az Oroszországi Föderáció Kamcsatkai határterület nevű alkotórészével. A félsziget a Pacifikus-hegységrendszer tagja, komoly vulkáni működés figyelhető meg itt.
Kamcsatka több különleges természeti képződménynek ad otthont. 160 vulkán található a területén, melyek közül 29 aktív. A Világörökség részévé ezek közül 19-et soroltak be. A legmagasabb a Kljucsevszkaja Szopka (4750 méter), míg a legaktívabb a Kronot-vulkán. A három leglátogatottabb a Petropavlovszk-Kamcsatszkijhoz közelebb fekvő Korják-, Avacsa- és Kozel-vulkánok. A félsziget közepén fekszik a Gejzírek völgye, amely Eurázsia egyetlen ilyen képződménye.
A félsziget több ritka élőlénynek is otthont ad. A kamcsatkai barnamedve, a havasi kecske, a coboly, a pézsmapocok, a rozsomák, a szirti sas és a vadászsólyom fajok nagy egyedszámmal rendelkeznek itt. Továbbá a legnagyobb sasféle, az óriásrétisas is itt költ. A félsziget partjainál nagy számú kékbálna populáció is él. A szintén Kamcsatkán található Kurilszki-tavat a legnagyobb eurázsiai lazacívó helyként tartják számon. A természeti értékekben a legtöbbet a Parancsnok-szigetek őriztek meg, amely rezervátumként működik.
Kamcsatka 472 300 km²-es területével a legnagyobb kelet-ázsiai félsziget, amely a Csendes-óceán két melléktengerét, a Bering-tengert és az Ohotszki-tengert választja el. A sziget dél felé való természetes meghosszabbítása a Kuril-szigetek, illetve a japán szigetvilág. Legnagyobb városa, Petropavlovszk-Kamcsatszkij a világ legnagyobb természetes kikötőjében, az Avacsa-öbölben fekszik.
A Pacifikus-hegységrendszer részeként mintegy kétmillió éve alakult ki, amint a Csendes-óceáni kőzetlemez az Eurázsiai kőzetlemez alá bukott, ezáltal erős vulkáni tevékenységet létrehozva a környéken. A tektonikus mozgás még mindig észlelhető, így a Csendes-óceán környékét ölelő úgy nevezett „Tűzgyűrű” részeként Kamcsatkán aktív vulkáni tevékenység és földrengések jellemzők.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
