Péter-Pál-székesegyház

1712 és 1733 között építették (építész Domenico Tresini) egy azonos nevű, fából épített templom helyén (1703—1704). 1859-ig a város főtemploma, ahol püspöki papi szolgálat volt.

A Péter-Pál-székesegyház 122,5 m magas, három szintes harangtornya, aranyozott csúcsán egy repülő angyal figurájával, a város jelképe. Magasságával uralja a városképet. Herman van Boles holland mester készítette el a torony csúcsát. Az épület belső tere oszlopokkal három hajóra osztott. Belsejében hadizsákmány-zászlók másolatai vannak elhelyezve (az eredeti zászlók az Ermitázs-ban vannak).

Az aranyozott, metszett ikonosztáz 1722 — 1726 között készült el Moszkva-ban: az építész Zarudnij, Iván Petrovics; a metszés — Trofim Ivanov, Iván Tyelega; az ikonok — М. А. Merkurjev, F. Artyemjev), a stukkódíszítés Ignazio Ludovico Rossi és Antonio Quadri (stukkódíszítőmester), a festés — Georg Gsell, Vaszilij Jarosevszkij, Mihail Alekszandrovics Zaharov és más művészek munkája.

1756-1757-ben között Péter-Pál-székesegyházat egy tűz után újjáépítették; a toronyra 1776-ban szerelték fel a holland B. Oorta Krasa mester által készített órát. 1773-ban szentelték fel a Szent Katalin mellékoltárt. A torony csúcsán lévő sérült angyalt 1829-ben Pjotr Tyeluskin javította meg, aki állványzat nélkül mászott fel a csúcsra.

1857-1858-ban között a csúcs fa szerkezeti elemeit fémre cserélték Dmitrij I. Zsuravszkij, A. Sz. Rehnyevszkij és Pável Melnyikov mérnökök irányítása alatt.

Fő feladat volt a a fa szarufák fémre cserélése a templom tornyában. Zsuravszkij szabályos nyocszög alapú csonkagúla szerkezetet javasolt, amit gyűrűkkel kötnek össze; ő dolgozta ki a szerkezeti számításokat is.

1864—1866 között az ikonosztáz régi főajtaját újra cserélték, amit bronzból készítettek el (építője А. I. Krakau); 1875—1877 között G. Boldini a mennyezetet újrafestette; 1905-ben új harangokat kapott a templom.

1919-ben a Péter-Pál-székesegyházat bezárták, 1924-ben pedig múzeummá nyilvánították; a 17. sz. végéről és a 18. sz. elejéről származó értékes tárgyak legtöbbjét (ezüsttárgyakat, könyveket, szertartási ruhákat, ikonokat) más múzeumoknak adták át.

 

A Nagy Honvédő Háború (1941-45) idején a székesegyház nagy károkat szenvedett, 1952-ben restaurálták a homlokzatokat, 1956-1957-ben — a belső teret. 1954-ben az épületet a Várostörténeti múzeumnak adták át. Az 1990-es évektől a székesegyházban rendszeresen tartanak gyászszertartásokat az elhunyt orosz uralkodók tiszteletére, 2000-től — istentiszteleteket, 2008 karácsonyától rendszeresen tartanak istentiszteleteket. 2008-ban 1917 óta először tartottak húsvéti istentiszteletet. Jelenleg a székesegyház főlelkésze Alekszandr apát, aki a szentpétervári egyházmegye építészeti-művészeti kérdésekért felelős elöljárói tisztét is betölti.

A templom tornyában harangjáték található. A Péter-Pál-erődben rendszeresen harangjáték-koncerteket tartanak.