Kolomenszkoje

Kolomenszkoje 400 ha-os építészettörténeti múzeum és nemzeti park Moszkva egyik déli kerületében. Korábban önálló település volt, határában állt az orosz cárok egykori nyári rezidenciája. A mai múzeum műemlékeinek legkorábbi épülete a Feltámadás-templom (vagy Mennybemenetel-templom), az oroszországi egyházi építészet kiemelkedő alkotása, melyet 1994-ben felvettek az UNESCO Világörökség listájára.

 

Kolomenszkoje falut valószínűleg a 13. században, a mongolok támadásai elől Kolomna városából elmenekült lakók alapították, innen származhat neve is. A falu és környéke a 14. századtól a moszkvai nagyfejedelem, majd a cári család birtoka volt, első írásos említése 1339-ből (újabb adat szerint 1336-ból) való. A birtokon III. Vaszilij cár építtette fia, a későbbi IV. Iván cár születésének emlékére az 1532-ben felszentelt Feltámadás-templomot. Kolomenszkoje számos történelmi esemény tanúja volt. IV. (Rettegett) Iván itt ünnepelte meg Asztrahany bevételét, 1662-ben itt számoltak le a moszkvai ún. "rézlázadás" résztvevőivel, később I. Péter cár ünnepelte itt Azov bevételét (1696), majd a svédek feletti poltavai győzelmét.

A korábbi épületek helyén Alekszej Mihaljovics cár új, fából készült palotát építtetett (1667-1671), melynek csodájára jártak, állítólag 250 helyisége volt. A cári udvar Szentpétervárra költözése után a palota romlani kezdett, 1768-ban le is bontották. Helyén később újabb kastély épült, de ez sem maradt fenn.

A szovjet időszakban Kolomenszkoje a Állami Történeti Múzeum része lett, később az orosz faépítészet néhány értékes, az ország különböző vidékeiről származó emlékét is itt állították fel és a múzeumot önállósították. A területet az 1960-as években a terjeszkedő fővároshoz csatolták, három falvát – köztük Kolomenszkojet – az 1980-as években lebontották, közben a műemlék épületeket restaurálták. 2006-ban nagyszabású ünnepségsorozaton emlékeztek meg Kolomenszkoje első írásos említésének 670-ik évfordulójáról.