Moszkvai Állami Egyetem
A Moszkvai Állami Egyetem, teljes nevén az M. V. Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetem (oroszul Моско́вский госуда́рственный университе́т и́мени М.В. Ломоно́сова [Moszkovszkij goszudarsztvennij unyiverszityet imenyi M.V. Lomonoszova], rövidítve MGU) Moszkva legnagyobb egyeteme, melyet 1755-ben alapítottak. Az egyetem több mint 600 épülettel rendelkezik, a főépület a Veréb-hegyen található. 47 000 hallgatóval és 4000 oktatóval rendelkezik, 29 karán több mint 350 tanszékkel.
A moszkvai egyetem története az 1700-as évek elejére nyúlik vissza. I. Péter cár Szentpétervárott alapított egyetemet, ám ez nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ezért Mihail Lomonoszov fizikus-kémikus azt javasolta Suvalov grófnak, Erzsébet cárnő kegyencének, hogy Moszkvában alapítsanak egyetemet. 1755. január 25-én a cárnő aláírta az alapításról döntő rendeletet, és április 26-án rendezték a megnyitó-ünnepséget.
Eredetileg az egyetemnek három kara volt, a hallgatók először a tudományok és humán tárgyak területén kaptak alapképzést a filozófiai karon, majd dönthettek, hogy maradnak a karon, vagy átmennek a jogi vagy az orvosi karra. A korabeli európai egyetemekkel ellentétben itt nem volt teológiai oktatás, mivel erre külön intézmények létesültek. Az oktatás latin vagy orosz nyelven folyt. Az egyetem a jobbágyságon kívül minden közember számára nyitva állt, még az 1800-as években is mindössze három nemesi származású professzora volt, és a hallgatók többsége sem származott nemesi családból. A legjobb diákoknak külföldi tanulási lehetőséget is biztosított az intézmény.
Az egyetem eleinte ingyenes volt, később csak a nagyon szegény családok gyermekei kaptak felmentést a tandíj alól. Az egyetem felszereléseit, könyveit, a diákok számára ösztöndíjakat gazdag patrónuscsaládok (például a Davidovok és a Sztroganovok) adományai finanszírozták. 1756-ban, az egyetemi nyomdában készült el az első orosz újság, a Moszkovszkije Vedmomosztyi és 1760-ban ugyanitt nyomtatták az első moszkvai irodalmi folyóiratot, Poleznoje Uveszelenyije (Hasznos mulatság) címmel. 1756-tól száz éven keresztül az egyetemi könyvtár volt Moszkva egyetlen nyilvánosan látogatható könyvtára.
Több Nobel-díjas tudós is itt tanult, például Andrej Szaharov magfizikus, Igor Tamm fizikus-matematikus, Alekszej Abrikoszov elméleti fizikus, de itt végzett Mihail Gorbacsov is.
1946 óta több mint 11 000 külföldi diplomázott itt. A Moszkvai Állami Egyetem több mint hatvan ország felsőoktatási intézményeivel ápol kapcsolatokat.
Az egyetem egy rendkívül komplex együttes, több mint 600 épület, nyolc diákszállás, 15 kutatóintézet, 22 kutatólaboratórium tartozik hozzá, 300 kilométernyi vezetékhálózat, egyetemi kórház és könyvtár - utóbbi az ország legnagyobbja, a maga kilencmillió tételes állományával. Az egyetem négy múzeumot tart fenn, egy Tudományos Parkot, botanikus kertet, nyomdát és könyvesboltot üzemeltet.
|