Komiföld őserdői
Az UNESCO Világörökség listájára ezen az összefoglaló néven felvett, természeti értékei miatt kiemelten védett terület. Ez volt az első oroszországi objektum, amely a természeti kategóriában felkerült a listára, 1995-ben.
A világörökségi övezet észak-déli irányban közel 400 km hosszan, kelet-nyugati irányban 50-70 km-en át húzódik. Északkeleti határán magasodik az Urál-hegység legmagasabb pontja, a Narodnaja-csúcs (1895 m). Domborzati viszonyai alapján az övezet két részre osztható: a nyugati, alacsonyabban fekvő részre az Urál előhegyeivel; és a keleti sávra, amely lényegében maga a hegyvidék.
A nyugati területek mocsaras folyóvölgyeit, szelíd dombjait, alacsonyabb hegyoldalait sűrű őserdő borítja. Ezek Európa legnagyobb, gazdasági tevékenységtől mentes, szinte teljesen érintetlen északi erdőségei. Egyaránt fontos szerepet játszanak az éghajlat alakításában és a talajerózió megakadályozásában. Itt van Európa egyik legnagyobb északi folyója, a Pecsora forrásvidéke is.
A keleti területek magas hegyein kevesebb az erdő. Ez jóval nehezebben megközelíthető, erősen tagolt vidék, hideg rétekkel és hegyi tundrával, kopár sziklacsúcsokkal és gleccserekkel, tiszta és hidegvizű tavakkal, gyors sodrású folyókkal (Kozsim, Scsugor), különös formájú geológiai képződményekkel. Utóbbiak közül legismertebbek a Many-Pupuner hegyen álló kőkolosszusok.
A Világörökség részeként az övezetnek sikerült jelentős külföldi pénzforrásokhoz jutnia a kitűzött célok eléréséhez. Folyamatban van egy 4 millió USD-s projekt megvalósítása, mely a biológiai sokféleség fenntartását segíti a Pecsora felső folyásánál elterülő őserdőkben.
A Greenpeace oroszországi szervezete ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a Jugid Va nemzeti parkban tervezett aranybányászat, illetve az ott folyó geológiai kutatómunkák miatt. Komiföld vezetése – a hatályos törvények és bírói ítélet ellenére – a nemzeti park és a világörökségi helyszín határait megváltoztatják, hogy az aranybányászat helye az övezetből kikerüljön. Ez a folyamat jelenleg is tart.
|