Novogyevicsi kolostor
A Novogyevicsi kolostor Moszkva délnyugati részén, a Moszkva folyó kanyarulatában fekszik. A 16.-17. századi orosz építőművészet kiemelkedő, jó állapotban fennmaradt remeke, a Kreml után az orosz főváros egyik leghíresebb műemléke. Az épületegyüttest 2004-ben felvették az UNESCO Világörökség listájára.
-
A kolostor központi épülete és legkorábbi műemléke a Szmolenszkij-székesegyház. Az öt hagymakupolás, monumentális székesegyház építése az alapításkor, 1524-ben kezdődött és a moszkvai Kreml templomainak mintájára készült. Mérete és külső megjelenése az ottani Uszpenszkij-székesegyházzal, belső tereinek kialakítása az Arhangelszkij-székesegyházzal mutat rokonságot. Külső falain alig van díszítés, a tiszta és egyszerű szerkezet szabadon érvényesül, az egész építmény kissé archaikusan hat. Belső falain épségben megmaradtak a 16. századi freskók: nagyrészük a század első harmadából való és Gyionyiszij, a Ferapontov-kolostor híres ikonfestőjének hatását mutatják; kisebb részük a század utolsó éveiben készült. A 12 m magas ikonosztáz (1683-1686) a kor neves orosz mestereinek alkotása.
-
Amvroszievszkaja-templom a refektóriummal: ezt a jóval kisebb templomot a 16. század közepén IV. Iván cár építtette, a 17. század elején, majd végén is, Szofja Alexejevna kormányzásakor nagymértékben átalakították. A mellette lévő épület Borisz Godunov nővérének lakóhelyéül szolgált.
-
Uszpenszkaja-templom a refektóriummal: az emeletes templomépületet szintén Szofja régensnő idejében és adományaiból, 1685-1687 között emelték, akinek a kolostor akkoriban egyik kedvenc tartózkodási helye volt. (Nem sejthette, hogy később életfogytiglani börtöne is lesz.) A kb. 400 m2-es refektórium (ebédlő) a maga korában valóságos építészeti csodának számított, mivel nem voltak benne támasztóoszlopok.
-
Harangtorony (1690): helyén a 16. század közepe óta kisebb fatemplom állt, melyet később lebontottak. A 72 m magas harangtorony a Kreml-beliNagy Iván toronyhoz hasonlít, annál valamivel alacsonyabb, de jóval gazdagabban díszített. A hat, felfelé egyre keskenyebb szintből álló torony az ún. moszkvai barokk (más néven: nariskini barokk) egyik legszebb példája.
-
Falak, kapuk: A kolostort körülvevő 3 m vastag falat és a bástyákat Borisz Godunov idejében emelték. A négy kerek sarokbástyán kívül további nyolc négyszögletű bástyát képeztek ki. A komor, nehézkes falakat Szofja kormányzása alatt átépítették, a Kreml falaihoz hasonló dekoratív elemekkel, például "fecskefarkú" kőcsipkékkel látták el, a bástyák nyílásait és a kapukat kiszélesítették. Ekkor készült a két kapuzat feletti templom is, ugyancsak "moszkvai barokk" stílusban: a Kreml irányába néző északi bejárat felett a nagyobb és díszesebb Preobrazsenszkaja-templom és a déli, valamivel szerényebb Pokrovszkaja-templom. Ez utóbbi bejáratot használták az egyszerű emberek, az ide zarándokló hívők, valamint a szállítókocsik.
A kolostor területe a 16. század óta temetkezési hely, cári és híres arisztokrata családok, kiemelkedő egyházi és katonai vezetők nyughelye. A 20. század elején a kolostorfalon túl különálló temetőt nyitottak, ahol a művészet, a tudomány, a politika számos ismert képviselőjét temették el, sokuk síremléke ma is látható.
|