|
Derbent
Derbent Oroszország legdélibb és egyben legrégebbi városa a Dagesztáni Köztársaságban. Dagesztán második legfontosabb városa.
Lakossága a 2002-es népszámlálás szerint 101 031, ami jelentős emelkedést jelent az 1989-es szovjet népszámlálás adatához (78 371) képest. Az itt lakó etnikumok közül a legnagyobb csoport az azeriek, őket a lezgek és a tabaszaranok követik.
Gyakran azonosítják a legendabeli Nagy Sándor kapujával. Derbent igényt tart az Orosz Föderáció legrégibb városának rangjára. Már az ókor óta a Kaukázus kapujaként ismerik. Ötezer éves építményeket is feltártak itt. A tenger és a hegyek közt terül el, várfalait ezerötszáz éven keresztül használták, tovább, mint a világ bármely más erődítményét. Az évszázadok során különböző népektől különböző neveket kapott, de mindegyikben szerepelt a „kapu” szó.
A mai Derbent a Kaszpi-tenger nyugati partján épült, délre a Rubas folyótól, a Tabaszaran-hegység (a Nagy-Kaukázus vonulatainak része) lejtőin.
Kikötője van, Bakıval vasútvonal köti össze. Közúton az E50-es európai főútvonal köti össze Mahacskalán és Rosztovon keresztül Európával.
A várostól északra található a Kirk Lar („negyven hős”) emlékmű, amely az arabok ellen 728-ban Dagesztánt védőkre emlékezik meg. Tőle délre található maradványaiban a Kaukázusi Fal, más néven Nagy Sándor kapui, egy fal, amelyet a hagyomány szerint Nagy Sándor épített, hogy megvédje a déli földeket az északi barbárok támadásaitól. A fal eredetileg 9 méter magas és méter vastag volt, és vaskapuk és őrtornyok tagolták.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
