Kreml (Szuzdal)

A szuzdali Kreml a mai város déli részén, a Kamenka-folyó kanyarulatában fekszik, de felépítésekor a fejedelmi város központja volt. Szuzdalról az orosz évkönyvek 1024-ben tesznek először említést. A települést – valószínűleg a 11-12. század fordulóján – palánkkerítéssel megerősített sánccal és védőárokkal vették körül. A 15. század második felében a védműveket magasabbra emelték, 1677-ben fagerendákból készült fallal erősítették meg, 15 bástyatornyát és kapuit is gerendákból ácsolták. 1719-ben egy tűzvész során az egész védelmi rendszer megsemmisült.

Az eredetileg 1400 m kerületű, 30-35 m széles földsánc nagy része mindmáig megmaradt. Az erőd egykori főbejárata az Iljinszkij-kapu volt, ehhez csatlakoztak a sánc tetején a fából ácsolt falak. A Nyikolszkij-kapu a folyó hídjához, egy harmadik kapu a közeli Dmitrij-kolostorhoz vezetett. A Kreml területén néhány templom, a főpapi palota és az ősi Rozsgyesztvenszkij-székesegyház maradt fenn.

 

A Rozsgyesztvenszkij-székesegyházat (Jézus születése székesegyház) korábbi templomok helyén építették fel 1222-1225 között. Az előző templomot a 11-12. század fordulóján, Vlagyimir Monomah fejedelem idején emelték, de gyenge alapozása miatt nem állt fenn sokáig. Az új székesegyház állapota is folyamatosan romlott, az idők folyamán többször átépítették. Egy tűzvész miatt 1445-ben a teteje beomlott, 1530-ban az egész felső részt újjáépítették, de már téglából, és a korábbi három helyett öt kupolával. A 18. és a 19. században több alkalommal is toldalék épületekkel bővítették. Az 1930-as években az istentiszteleteket beszüntették, a templomot bezáratták. Az 1960-as években felújították, ekkor alakult ki mai formája. 1991-től újra tartanak istentiszteletet, azóta a templomot az egyház és a helyi múzeum közösen használja. Az utolsó felújítási munkák, köztük a freskók restaurálása 2004-ben fejeződött be.