Szarov (Саров)

Szarov (oroszul: Саров) zárt város Oroszország Nyizsnyij Novgorod-i területén, de a település egy része átnyúlik a Mordvin Köztársaságba. 1946–1991 között az Arzamasz–16, rövid ideig, 1991-től 1995-ig a Kremljov nevet viselte. Atomfizikai kutatóintézetével a szovjet, majd az orosz atomfegyvergyártás egyik fő központja. Lakóinak száma a 2002-es népszámlálás idején 87 652 fő volt.

 

Az Arzamasz-16 elnevezésű zárt katonai objektumot 1946-ban alapították a szovjet kormány döntésére, hogy "agyközpontja" legyen az "atompajzs" létrehozására szolgáló munkálatoknak. Helyéül az egykori szarovi remetelak kolostorát jelölték ki, ennek tiszteletére keresztelték át 1995-ben Szarov névre a várost. Az itt dolgozó kiváló fizikusok és mérnökök - köztük Julij Hariton, Andrej Szaharov és Jakov Zeldovics akadémikusok - három év alatt készítették el az első atombombát. A központ létezése és holléte önmagában is államtitok volt, egészen az elsõ kémműholdak felbocsátásáig. Mára a titkosítás csak az új generációs fegyverek kidolgozásával összefüggõ munkákra vonatkozik. Az egyik legféltettebb objektum a Nyizsnyij Novgorod közelében lévõ Szarovban az a raktármúzeum, amelyben megtalálható az 1949 óta megépített minden orosz nukleáris fegyver egy-egy példánya. A múzeumnak persze nem lehetnek látogatói, mivel a fegyvertár titkai hatalmas védelmi jelentõséggel bírnak. A tilalom alól mindössze egyszer tettek kivételt, amikor a kettős védelmi rendszerrel ellátott raktárt 1992-ben Borisz Jelcin látogatta meg.