Novgorod (Новгород)
Novgorod történelmi emlékei 1992-ben felkerültek az UNESCO világörökség-listájára.
Az Oroszország északnyugati részén elhelyezkedő város közlekedésföldrajzi helyzete mai is – hasonlóképpen a vikingek idejéhez – különösen kedvező. Az ősi víziutak mellett ma inkább a Szentpétervár (189 km) és Moszkva (531 km) közötti fő vasúti és országúti (M10 autópálya) tengelyen való elhelyezkedése a lényeges, valamint közelsége a Baltikumhoz és az észak-európai országokhoz. Közvetlen vasúti kapcsolatai vannak Moszkvával (Leningrádi pályaudvar, éjszakai vonatok), Szentpétervárral, valamint Északnyugat-Oroszország fontos városaival, mint Pszkov vagy Murmanszk.
A város két repülőtere csak alkalmi járatokat fogad. A legközelebbi nemzetközi repülőtér a szentpétervári Pulkovo (180 km).
A novgorodi terület lakosságának 96,3%-a orosz nemzetiségű, 71%-a városlakó. A munkaképes lakosság száma 390 ezer fő körül van. A dolgozók átlagos életkora 39 év, mintegy 50%-uk rendelkezik közép- vagy felsőfokú végzettséggel.
A város jelentős és változatos iparral rendelkezik. Legnagyobb vállalatai műtrágyagyártással, fémfeldolgozással, csomagolóanyag-gyártással foglalkoznak, de jelentős a rádiótechnikai és elektromos eszközök előállítása, valamint az élelmiszeripar is.
A Bölcs Jaroszlávról elnevezett Novgorodi Állami Egyetem 102 tanszékén 65 tárgyat tanítanak. Az 1132 oktató közül 101 a tudományok doktora, és mintegy 30-an akadémikusok. Az európai egyetemi osztályozási rendszer szerint a novgorodi egyetem a 13. helyet foglalja el a 46 oroszországi egyetem sorában
|