Magadan (Магадан)
Az Ohotszki-tenger északi partvidékén, a széles Tauj-öbölbe nyíló, de jóval kisebb Nagajev-öböl partján fekszik. A tenger felől és az északi szelektől egyaránt védett öbölben van a kikötő. A település a Sztarickij-félszigetet a szárazfölddel összekötő földnyelven, állandóan fagyott talajra épült. Egy kisebb folyó, a Magadanka szeli át, mely a félsziget túlsó oldalán, a Gertner-öbölbe torkollik. A szárazföldön sorakozó hegyek néhol 1500 m magasra emelkednek.
Oroszország északkeleti vidékének Magadan a legnagyobb kikötője. A nemzetközi kereskedelmi kikötő Vlagyivosztok, Nahodka, Vanyino, Szahalin és más belföldi városok kikötőivel bonyolít forgalmat, emellett tíz ország hajóit fogadja. Télen a hajóknak jégtörőkkel vágnak utat a befagyott öbölben. A kikötő teljes rekonstrukciója várhatóan 2015-re fejeződik be.
A nemzetközi rangú repülőtér a városközponttól 50 km-re (Szokol település), az országút mellett fekszik. Magadant rendszeres légijáratok kötik össze Moszkvával, Habarovszkkal, Novoszibirszkkel és Jakutföld egyes városaival.
A Nagajev-öböltől kiinduló „Kolima” főút összeköttetést teremt a nagyobb aranytermelő körzetekkel az Ingyigirka folyó partján fekvő Uszty-Nyera településig (1100 kilométer). Az autóutat továbbépítették Jakutföld fővárosáig, a Léna parti Jakutszkig. Az egész évben teljes hosszában járható főutat hivatalosan 2008-ban adták át a forgalomnak.
Magadannak több tudományos kutatóintézete van. Itt működik az Oroszországi Tudományos Akadémia távol-keleti részlegének Északkeleti Központja.
1960-ban tanárképző főiskola létesült, melyet 1992-ben egyetemmé alakítottak. 1977-től a városban működött a Habarovszki Műszaki Egyetem kihelyezett tagozata is. A két intézmény összevonásával hozták létre 1998-ban az Északi Nemzetközi Egyetemet, melynek nevét 2007 júniusában Északkeleti Állami Egyetem-re változtatták. 2009-ben az egyetem hat karán 4057 hallgató tanult, közülük 1821 fő levelező tagozaton. Több más felsőfokú tanintézetnek is van kihelyezett tagozata a városban, így összesen közel 11 000 fő, (a lakosság több mint 10%-a) vesz részt felsőfokú képzésben.
|