Tobolszk (Тобольск)

Tobolszk a Szibériai-alföld sík, tajgával és mocsarakkal borított vidékén, az Irtis és legnagyobb mellékfolyója, a Tobol találkozásától kicsit északra, az Irtis jobb partján fekszik, Tyumeny városától országúton 254 km-re. Délen és nyugaton a folyó, keleten több mély árok és vízmosás határolja, ezért az óvárostól észak felé, a folyó mentén kb. 10 km hosszan húzódik. A városképet messziről uraló Kreml a folyó kanyarulata fölötti magaslatra épült, a történelmi városmag másik része a 60 m-rel alacsonyabb ártéri részt foglalja el.

 

A város felső, magaslati részét a Kreml uralja. Falain túl következnek az 1960-70-es években létesített lakótelepek, kissé távolabb a következő két évtizedben épített kerületek és a város alapításának 400. évfordulójára kialakított új városközpont. A régi alsóváros fokozatosan elvesztette korábbi központi szerepét.

 

A városban 300 különféle történeti, régészeti és műemléket tartanak nyilván, közülük 35 országos jelentőségűnek számít.

A Kreml Tobolszk legismertebb épületegyüttese. Ez az egyetlen kőből épített kreml egész Szibériában. Műemlékei sokáig a helyi múzeum felügyelete alatt álltak, az 1990-es évek elején a terület egy részét az egyháznak adták át. Itt kapott helyet a püspöki rezidencia és a papi szeminárium. A Kreml legfontosabb építményei, műemlékei:

 

A falak és bástyák a faerődöt elpusztító 17. századi tűzvészek sora után, a 18. század elején készültek. Építésükben részt vettek az északi háborúban foglyul ejtett svéd katonák is. Az idők során a falak megcsúsztak, leomlottak vagy beépítették őket. A mai falak az 1960-as évek újjáépítésének eredményei, magasságuk néhol a 15 m-t is eléri.

A Mennybemenetel- későbbi nevén Szófia-katedrális (Szofijszko-Uszpenszkij szobor) Szibéria legrégibb kőtemploma, a 17. századi szibériai orosz földek egyházi központja volt. Egy korábbi fatemplom helyén emelték 1683-1686 között. Eredetileg is öt kupolával készült, ezeket később barokkos elemekkel díszítették. 75 m magas harangtornya a 18. század végéről való.

A Mária oltalma-katedrális (Pokrovszkij szobor) a 18. század közepén épült, egy évszázaddal később kibővítették.

Az egykori főpapi ház (1770-es évek), ma a helyi múzeum központi épülete.

Kereskedők udvara (Gosztyinij dvor) (1703-05), csipkézett bástyákkal, belső udvarral ellátott erődszerű építmény. Az idők során bíróság, börtön, tüzérségi raktár céljára egyaránt használták.

Rentereum, más néven „Svéd palota” (1714-16), mivel építésénél svéd foglyok dolgoztak. Az épület a Kreml főbejárata fölött ível át, eredetileg az adóként beszedett prémek raktára volt.

Az alsóváros legrégebbi épületegyüttese a 16. század végén alapított Znamenszkij-kolostor volt, melynek azonban csak néhány 18. századi épületrésze maradt fenn. A városrészt a lebontástól megmenekült néhány barokk temploma mellett főként régies hangulatú utcái, 1-2 emeletes klasszicista és barokk stílusú lakóházai (köztük a kereskedői magisztrátus épülete az 1750-es évekből, a kormányzó háza 1788-ból), régi kereskedőházai, korai alapítású gimnáziumi épületei, fából készült 19-20. századi magánházai jellemzik.

A város közvetlen környékén is több kolostor, műemlék épület található, ilyen az 1653-ban alapított Ivanovi- (régiesen: Ioannovi-) kolostor és Abalak falu kolostora a 17. század végén épült Znamenszkij-katedrálissal.