Sziktivkar (Cыктывкар)

Sziktivkar (oroszul: Cыктывкар) város Oroszország európai részén, Moszkvától 1410 km-re északkeletre, a Komi Köztársaság fővárosa.

Lakossága: 247 500 fő. Lakóinak több mint fele orosz, kb. harmada komi nemzetiségű.

A település neve a kezdetektől Uszty-Sziszolszk volt, komi nyelven: Sziktiv-din; mindkettő jelentése: a Sziszola- (Sziktiv-) folyó torkolata. 1930-ban a város hivatalos nevét a komi Sziktivkar-ra változtatták, a komi kar jelentése: település, város.

 

A Vicsegda és bal oldali mellékfolyója, a Sziszola összefolyásánál, zömmel a folyók bal partján terül el. A Vicsegda-folyó mentén észak-déli irányban hosszan elnyúlik, Ezsva nevű északi városrésze a központtól kb.12 km-re fekszik. Legnagyobb tengerszint feletti magassága 172 m, legalacsonyabb pontja 75 m. Területének jelentős része erdő, és a Vicsegdától keletre nagy kiterjedésű erdőségek húzódnak.

Az éghajlat kontinentális. Hosszú és meglehetősen kemény a tél, rövid, de viszonylag meleg a nyár. A januári középhőmérséklet -15 °C, a júliusi 17 °C, a csapadék évi közepes mennyisége 650 mm.

 

Sziktivkar a köztársaság kulturális és felsőoktatási központja. 1949-ban itt hozták létre a Tudományos Akadémia komi részlegét, mely a helyi tudományos élet legfontosabb intézménye lett.

A felsőfokú oktatási intézmények közül legjelentősebb az 1972-ben alapított Sziktivkari Állami Egyetem. 15 tanszéke és 7500 hallgatója van. Számos létesítménye közül kiemelhető a köztársaság kultúrtörténetének emlékeit bemutató múzeum.

Komiföld első felsőfokú oktatási intézménye, a tanárképző főiskola 1932-ben létesült. Napjainkban nyolc tanszékkel működik, az egyiken komi nyelv- és irodalom tanárokat is képeznek az általános iskolák számára.

A Szentpétervári Erdészeti Akadémia kihelyezett tagozata a város erdészeti főiskolája.

A Komi Köztársaság Nemzeti Múzeuma több részlegből áll. A régészeti és néprajzi múzeumot a 20. század elején hozták létre, ebből alakult ki 1994-ben átszervezéssel, összevonásokkal a nemzeti múzeum. Történeti részlege a kezdetektől a közelmúltig követi végig Komiföld történetét. Néprajzi gyűjteménye egy kereskedő 1899-ben épült házában kapott helyet, a kiállítás a komi nép etnikai csoportjainak kultúráját mutatja be. A természettudományi részleg a régió ásványaival, növény- és állatvilágával ismerteti meg a látogatót. Szervezetileg a múzeumhoz tartozik I. A. Kuratov, a komi irodalom megteremtőjének emlékmúzeuma is.

A Nemzeti Galéria Komiföld leggazdagabb szépművészeti múzeuma. 1943-ban alapították, a 20. század végén a város egyik legrégibb épületébe (1888–1890), az egykori papnevelde helyére költözött.

A város zenés színháza 1958-ban tartotta első előadását, 1992-ben Komi Állami Opera- és Balettszínházzá lépett elő.