Szurgut (Сургут)
Neve a hagyomány szerint a „hal” jelentésű szur' és a „lyuk, gödör” jelentésű gut hanti szavakból származik.
A várost 1594-ben alapította I. Fjodor cár. A település az 1960-as években urbanizálódott, amikor olaj- és gázkitermelési központtá vált. 1965. június 25-én lett város (de születésnapját június 12-én ünnepli). Polgármestere 1996 óta Alekszandr Leonyidovics Szidorov. Az ő polgármestersége alatt épült meg a Szurgut-híd, a világ legnagyobb egytornyú kábelfelfüggesztésű hídja.
Szurgut gazdasági életét alapvetően meghatározza az szénhidrogén termelés, ezért az ipar szerkezete kevéssé változatos. Az ipar itt lényegében a kőolaj- és földgázkitermelő ipart jelenti, ami az ország számára alapvető jelentőségű. A város legjelentősebb vállalata a Szurgutnyeftegáz, Oroszország 4. legnagyobb olajipari vállalata, és a Gazprom állami olajválalat egyik legjelentősebb leányvállalta, a Szurggazprom. A szénhidrogén kitermeléséhez kapcsolódik a feldolgozóipar, például autóbenzin, dízelolaj és kerozin előállítása, a kőolajjal együtt feltörő kísérőgáz feldolgozása. Az energetikai ipar fontos része a Szurgutban a földgázzal, elsősorban kísérőgázzal működő két hőerőmű. A régebbi, 1. számú hőerőmű 3280 megawatt, a 2. számú 4800 megawatt teljesítményű, utóbbi Oroszország legnagyobb és a világ egyik legnagyobb hőerőműve.
|