|
Ufa (Уфа́)
Ufa az orosz muzulmánok vallási szövetségének: az Oroszországban és a Független Államok Közössége területén élő muzulmánok legfelső muftiátusának a székhelye (ЦДУМ – Центральное Духовное управление мусульман России и Европейских стран СНГ).
Az Ufai legfelső muftiátust 1992-ben hozták létre. A főmufti Talgat Tadzsuddin.
A város a Déli-Urál gerincétől, Európa és Ázsia határától nyugatra mint egy 100 kilométerre a Bjelaja folyó partján az Ufa és Gyoma folyók torkolatánál helyezkedik el.
Ufa erődjét, egy cölöpvárat a baskír törzsek Oroszországhoz történt önkéntes csatlakozását követően 1574-ben építették az Ufa és Bjelaja folyók összefolyásánál.
A cölöpvárból a 17–18. század folyamán jelentős város alakult ki. 1781-ben vált az Ufai Kormányzóság központjává. 1919-ben hozták létre a Baskír Autonóm Köztársaságot, 1922-ben a Baskír Köztársaságot ennek fővárosa megalakulása óta Ufa.
Lakosságát tekintve Oroszország 11. legnépesebb városa.
1897-ben 49 300 lakosa volt, melyből 42 062 orosz, 3 151 baskír, 2 524 tatár.
1926-ban 98 500 lakosa volt, melyből 74 785 orosz, 14 331 tatár, 4 632 baskír.
1959-ben 546 900 lakosa volt, melyből 355 192 orosz, 115 146 tatár, 30 321 baskír.
1970-ben 770 900 lakosa volt, melyből 475 480 orosz, 183 326 tatár, 54 368 baskír.
1979-ben 976 858 lakosa volt, melyből 568 504 orosz, 240 881 tatár, 92 678 baskír.
1989-ben 1 079 765 lakosa volt, melyből 585 337 orosz, 291 190 tatár, 122 026 baskír.
2002-ben 1 049 479 lakosa volt, melyből 530 136 orosz, 294 399 tatár, 154 928 baskír, 17 772 ukrán, 10 586 csuvas, 9 616 mari, 5 556 fehérorosz, 3 975 mordvin, 2 822 örmény, 2 219 német, 2 082 zsidó, 2 075 azeri, 811 udmurt.
2010-ben 1 062 319 lakosa volt.
Ufa ipara a 19. században indult fejlődésnek. 1870 indult meg a hajózás a Bjelaja folyón és 1892-ben nyitották meg a Szamara–Ufa vasútvonalat. A 19. század végén Ufában több mint 30 üzemet gyárat tartottak nyilván.
1925-ben alapították Ufa legjelentősebb üzemét az Ufai Motorgyárat (teljes nevén Ufai Motorgyártó Termelési Egyesülés), ahol helikoptereken és repülőgépeken használatos gázturbinákat és gázturbinás sugárhajtóműveket gyártanak.
1942-ben evakuálták Ufába a Jaroszlavli Gumigyárat. Az evakuált üzem jelenleg az Elasztikus anyagok Ufai Gyára néven Oroszország egyik legnagyobb műanyagipari üzeme. A gyár tengeri mentő-tutajoktól kezdve felfújható hajókon és légi mentőtutajokon át felfújható épületekig a elasztikus műanyag termékek széles skáláját gyártja.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
