|
Kazány (Казань, Казан)
Lakosságát tekintve Oroszország 7. legnépesebb városa. Oroszország egyik legrégebbi települése, történelmi város. Szamara mellett a középső-volgai régió fontos kulturális, oktatási, politikai, pénzügyi, kereskedelmi és gazdasági központja.
A Volga középső folyásán terül el. Közvetlenül Kazány alatt ér véget a Szamarai víztározó visszaduzzasztása, másként fogalmazva itt kezdődik a Volga leghatalmasabb víztározója.
A települést 1005-ben bolgártörök (volgai bolgár) törzsek alapították. Az első írásos feljegyzés 1117-ben említi. A 13. században már igen jelentős település. A város a Volgai Bolgárország, majd az Arany Horda fontos városa volt. 1438-tól a Kazányi Kánság székhelye.
1552-ben foglalta el Rettegett Iván. 1919-től a Tatár Autonóm Köztársaság és 1990-től a Tatár Köztársaság (Tatárföld) fővárosa.
A Kazányi Állami Egyetemet 1804. november 17-ei rendeletével I. Sándor cár alapította. Ez Oroszország második és egyben egyik legjelentősebb tudományegyeteme. Tanárai illetve hallgatói között voltak olyan neves személyiségek, mint Lobacsevszkij, Tolsztoj, Lenin stb.
Kazány fontos vasúti csomópont, két vasúti fővonal köti össze Moszkvával.
A Kazányi repülőtér (IATA: KZN, ICAO: UWKD) hivatalos nemzetközi repülőtér, amely képes minden forgalomban lévő repülőgéptípus fogadására. Naponta több járat köti össze Moszkvával, Frankfurttal és más európai városokkal.
Kazány fontos folyami kikötő. Déli irányban Szamara, Volgográd, Rosztov, Asztrahány, a Kaszpi-tenger és a Fekete-tenger közvetlenül elérhető. Nyugati irányba pedig a Volga összeköti a várost Nyizsnyij Novgoroddal, Jaroszlavllal és Moszkvával, és a Néván keresztül a Balti-tengeri kikötőkkel.
Kazányban a város fennállásának 1000 éves évfordulója alkalmából 2005-ben nyitották meg Oroszország 7. metróját.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
