Moszkva (Москва)

Moszkva Oroszország fővárosa és elsődleges politikai, gazdasági, pénzügyi, oktatási és közlekedési központja. A Moszkvai területen, a Moszkva folyó partján fekszik, szövetségi jelentőségű város. A legenda szerint a kijevi nagyfejedelem, Jurij Dolgorukij alapította, bár az első írásos emlékek a városról 1147-ből származnak. A 18. és 19. században polgári város volt, a Szovjetunió idején munkásvárossá vált. A városnak tíz közigazgatási körzete és 123 kerülete van. Moszkva 2009-ben a világ harmadik leggazdagabb városa volt az itt élő milliárdosok számát tekintve. Épületei – mint például a Kreml, a Szent Vazul-székesegyház vagy a Hét nővér – és metróállomásai világhírűek. 2007-ben egymás után harmadszor lett Moszkva a világ legdrágább városa.

 

Moszkva az Oroszországi Föderáció alanyaként önálló államisággal rendelkezik. A törvényhozó hatalmat a Moszkvai Városi Duma, a végrehajtó hatalmat Moszkva Kormánya gyakorolja, a helyi önkormányzati feladatokat pedig a kerületi önkormányzatok látják el.

 

Moszkva városának politikai rendszerét, jogi rendjét, szervezetét és működését a Városi Duma által alkotott legmagasabb szintű jogszabály, városi törvény határozza meg, melynek elnevezése hivatalosan Moszkva Város Alapszabálya (Устав города Москвы). Az alaptörvényt 1995-ben fogadták el, azóta többször módosították.

 

Moszkva tíz közigazgatási körzetre (административный округ) tagolódik, melyek mindegyikének élén a polgármester által kinevezett, miniszteri rangú prefektus áll, aki tagja Moszkva Kormányának és feladatait az általa irányított hivatal, a prefektúra útján látja el. A prefektus feladatait a város törvényei, a városi kormány és a polgármester határozzák meg, a közigazgatási körzetekben nem működik önkormányzati testület.

Az önkormányzati kerületek a közigazgatási körzeteken belüli kisebb területi egységek, melyek az Oroszország 2003-ban elfogadott önkormányzati törvényében előírt városon belüli terület megfelelői, a helyi önkormányzati feladatokat ellátó választott testületek és tisztségviselők működnek mindegyikben. Minden kerületben működik ugyanakkor közigazgatási hivatal is, melynek vezetőjét Moszkva Kormánya nevezi ki. A kerületek száma meghaladja a százhúszat, átlagos népességük és területük nagyjából megfelel a budapesti kerületekének.

 

Oroszország népessége az 1990-es és 2000-es években jelentősen csökkent, azonban Moszkva népessége a nagyarányú bevándorlásnak köszönhetően dinamikusan növekedett az elmúlt két évtizedben is. A főleg a kaukázusi és közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságokból érkező bevándorlók száma magas, mellettük sok orosz állampolgár is tartózkodási engedély nélkül él a városban, ugyanis az országban belső útlevélrendszer van érvényben, és más körzetek lakói bejelentkezés nélkül nem tartózkodhatnak 90 napnál tovább Moszkvában.

A Forbes magazin 2009-es listája szerint az előző évben listavezető Moszkva harmadik helyre esett vissza a városban lakó milliárdosok számát tekintve, a gazdasági világválságnak köszönhetően milliárdosainak kétharmadát elvesztette, 2009-ben „csupán” 27 ennyire gazdag ember lakott a városban.

 

Moszkva mai arculatát jórészt a Szovjetunió ideje alatt épített épületek határozzák meg, főképpen azért, mert a régebbi épületek – közöttük sok templom – jó részét lebontották vagy átalakították. A 20. század előtti építészeti emlékekből kevés maradt fenn, a régi Arbat utca, a város egykori kulturális-szórakoztató központja őrzi még a régi épületeit, a Tverszkaja utca mögött, a belváros főbb útvonalaitól távolabb eső utcákban találhatóak még burzsoá épületek. A megmaradt templomok és monostorok engednek betekintést a szocialzmus előtti korok építészetébe. A leghíresebb ilyen épületek közé tartozik a Kreml, a Novogyevicsi kolostor vagy a Szent Vazul-székesegyház.

 

Moszkva az előadóművészetek központja is, világhírűek a színházai, a balett- és a filmművészete is. A városnak 99 filmszínháza és 93 színháza van, ezek közül a legismertebb a Nagyszínház (Bolsoj Tyeatr), a Kisszínház (Malij Tyeatr) és a Taganka. A Rosszija Állami Központi Koncertterem gyakran ad otthont balett- és pódium-előadásoknak, pop- és rockkoncerteknek. A Moszkvai Nemzetközi Előadóművészetek Központja, más néven a Moszkvai Nemzetközi Zene Háza 2002-ben nyitotta meg kapuit. Főképp komolyzenei koncerteket tartanak itt, és itt található Oroszország legnagyobb orgonája.

Moszkvában két cirkusz is található: a Moszkvai Nagycirkusz és a Jurij Nyikulinról elnevezett cirkusz a Cvetnoj sugárúton.

A szovjet filmek a filmtörténet fontos részét képezik. A klasszikus szovjet filmek többsége a Moszfilm stúdiójában készült. A Szaljut moziban a Mozimúzeum ritka filmjeiből is vetíteni szoktak.

 

Moszkvában 1750 középiskola, 276 felsőoktatási intézmény, ebből 60 egyetem és 87 főiskola található, ezek közül a legismertebb és legnagyobb a Moszkvai Állami Egyetem, melyet 1755-ben alapítottak. Az egyetem főépülete a híres sztálini Hét nővér egyike, a Veréb-hegyen (Vorobjovi Gori) áll, 240 m magas. Az egyetemnek 600 épülete, 29 kara és több mint 350 tanszéke van, ezen kívül 15 kutatóintézet, 22 kutatólaboratórium, 4 múzeum, könyvtár, nyomda, könyvesbolt és nyolc kollégium (diákszálló) tartozik hozzá. Több mint 47 000 hallgatója és 15 000 dolgozója van, ezen felül pedig 4000 oktató és 5000 kutató dolgozik az egyetemen.

 

A Moszkvai Állami Műszaki Egyetemet 1830-ban alapították, 19 000 hallgatója és 3500 oktatója van, az egyetemen 300 külföldi tanul.

 

Látnivalói 

 

Kolomenszkoje: skanzen

Kreml: kormányzati negyed, Moszkva legrégebbi épületegyüttese, a Világörökség része.

Kuszkovo

Manyezs

Osztankinói tévétorony, 2003-tól ismét a világ legmagasabb épülete

Osztankinói Seremetyev kastély: épült 1791-1798 között

Vörös tér: az ünnepi felvonulások helyszíne

Lenin-mauzóleum, korábban pár évig Lenin és Sztálin közös mauzóleuma.

Vaszilij Blazsennij-székesegyház (Boldog Vazul-székesegyház): 1555-1561 között épült, hagymakupoláiról ismert.

Sukov-rádiótorony

Megváltó Krisztus-székesegyház

Moszkvai Állatkert

Moszkvai Állami Egyetem tornya, kilátó

Állami Tretyjakov Galéria

Puskin Múzeum

Összoroszországi Kiállító Központ (VDNH, VVC)

 

Moszkvának öt repülőtere van: a Seremetyevói nemzetközi repülőtér (IATA:SVO, ICAO:UUEE), a Domogyedovói nemzetközi repülőtér (IATA:DME, ICAO:UUDD), a Bikovói repülőtér (IATA:BKA), a Vnukovói nemzetközi repülőtér (IATA:VKO, ICAO:UUWW) és a Mjacskovói teherforgalmi repülőtér (ICAO:UUWM). Ezek 92 légitársaságot és évente 43 570 000 utast szolgálnak ki.