Cseko-t�

A Cseko-t� (cirill bet�kkel Чеко) kis �desv�z� t� Szib�ri�ban, k�zel az K�ves-Tunguszka foly�hoz. A tavon a Kimcsu foly� folyik �t. K�zigazgat�silag Oroszorsz�g Krasznojarszki hat�rter�let�hez, azon bel�l Evenkif�ldh�z tartozik. Ov�lis alak� t�, 708 m hossz�, 364 m sz�les �s 50 m m�ly, hossztengelye a Tunguszka ir�ny�ba mutat. Nevezetess�g�t az adja, hogy 1908 el�ttr�l nincs adat r�la �s k�zel van – alig 8 km-re – a tunguszkai esem�ny helysz�n�hez, ez�rt kapcsolatba hozhat� azzal.

A tunguszkai-esem�nyhez kapcsolhat� becsap�d�si kr�tert 104 �v alatt nem tal�ltak, a Cseko-t� nemr�giben mer�lt fel lehets�ges jel�ltk�nt. Viszonylag m�ly, meredek fal�, k�phoz hasonl� alak� m�lyed�st t�lt ki a v�z, amelynek aljzata maximum 50 m�terrel s�llyed a partszeg�ly al�, kr�terperem nem tal�lhat�. A t�nak nincs nyoma az 1908 el�tti feljegyz�sekben – igaz, a ter�letr�l kev�s le�r�s maradt fenn –, de az els� t�rk�p, amely tartalmazza, 1929-es. A t�rs�gben l�v� egy�b tavak az �r�kk� fagyott talaj miatt lapos aljzat�, sek�ly, meredek peremmel b�r� alakzatok. A Cseko-t� ezekhez k�pest meglep�en m�ly, kiss� elliptikus alak�, amelyet nagyon lapos sz�gben becsap�d� objektum is l�trehozhatott.

Az 1961-es vizsg�latok szerint a t� aljzat�n felhalmoz�dott �led�k k�r�lbel�l 10 m�ter vastag, ebb�l azt a k�vetkeztet�st vont�k le, hogy a t� kora 5000 �vn�l t�bb. Ezt az eredm�nyt eddig a fizikai vizsg�latok nem t�masztott�k al�, mind�ssze 1,8 m�ter m�lys�gig siker�lt mint�t venni az �led�kb�l, amelynek alapj�n a 104 �ves kor m�r elk�pzelhet�. 1991-ben �jabb exped�ci� vizsg�lta a tavat. Ekkor 200 kHz-es frekvenci�j� ultrahanggal v�geztek szond�z�st (hangradar). Az akusztikus szond�k mutatt�k meg a t� fenek�nek k�pos alakj�t is.

A t� keletkez�s�re h�rom lehets�ges magyar�zat van: vagy az 1908-as objektum v�jta ki vagy egy m�sik, kor�bbi becsap�d�s. Esetleg semmi k�ze sincs a becsap�d�si kr�terekhez. Legf�bb ellen�rv a tunguszkai esem�nnyel val� kapcsolata ellen, hogy ezt a jelenlegi �ll�spontok szerint egy leveg�ben felrobban� �s megsemmis�l� meteorit okozta, ennek nem lehetett olyan nagy darabja, amelyik nyolc kilom�terrel od�bb h�romsz�z m�tern�l nagyobb �tm�r�j� kr�tert v�jjon. Ugyanakkor elk�pzelhet�, hogy a meteorit m�g a magasl�gk�rben sz�tesett �s a Cseko-tavat �pp a legnagyobb darabja �t�tte, m�g egy kisebb darabja okozta a megfigyelt puszt�t�sokat. Egyes kutat�k r�mutattak arra, hogy a t� partj�n 100 �vn�l id�sebb f�k �llnak, ami szint�n hat�sos ellen�rv. A Bolognai Egyetem geol�gusainak 2007–2009-es vizsg�latai viszont az izot�pok �s pollenek alapj�n a 100 �ves kort val�sz�n�s�tett�k. Meger�s�tett�k azt, hogy a t�meder nem felel meg a szib�riai tavak tipikus morfol�gi�j�nak, az alak kialakul�sa nem magyar�zhat� er�zi�val vagy m�s t�mederk�pz� folyamatokkal. A bolognai exped�ci� a f�k t�rzs�b�l is vett mint�kat, de ezek k�z�tt egyetlenegyet sem tal�ltak, amely 1908 el�tti f�ra utalt volna.

Nem mindenki �rt egyet a k�vetkeztet�sekkel, miszerint az olasz geol�gusok a kr�tertavak �ltal�nos jellegzetess�geivel hasonl�tott�k a Csek�t. De a szerz�k azzal �rvelnek, hogy bizonyos anom�li�kat ezzel lehet magyar�zni. Ha felt�telezz�k, hogy a meteorit anyaga viszonylag puha volt, amely a mocsaras tajg�ra esett, a hat�s sokkal kisebb, mint egy�bk�nt lenne.