|
Tyeleckoje-t
A Tyeleckoje-t (oroszul: Телецкое озеро) Nyugat-Szibria dli peremn, az Altaj-hegysg szakkeleti rszn terl el, Oroszorszg Altaj Kztrsasgnak legnagyobb llvize. desvz-tartalkainak nagysgt tekintve (40 km³) a msodik legjelentsebb szibriai t a Bajkl utn, ezrt gyakran kis Bajklnak nevezik. 1998-ban a t s partvidke az Az Altaj Arany-hegyei rszeknt felkerlt az UNESCO Vilgrksg listjra.
Az altaji slakossg szmra a t vszzadokig Altin-kol (Arany-t) volt, neve kr legendt is szttek. Mai neve a vidket a 17. szzadban meghdtott orosz kozkoktl szrmazik, akik az itt lak telec, teleut npcsoportrl neveztk el.
A 436 m tengerszint feletti magassgban, a Korbu-, az Altintu- s az Abakan-hegysg kztt fekv t egy keskeny, hosszan elnyl tektonikus eredet rkot tlt ki. Minden oldalrl hegyek veszik krl, szakon 800–1300 m, dlen 1900–2400 m magasra nyl hegycscsokkal, kzttk legmagasabb a Korumbu (2358 m).
A t teljes hossza 78 km, tlagos szlessge 2–3 km, legnagyobb szlessge sem haladja meg az 5 km-t. Gyakorlatilag kt keskeny, egymssal csaknem derkszget alkot medencbl ll: a keskenyebb s seklyebb szaki, 30 km hossz, nyugat-keleti irnyban hzd rszmedence dl fel 48 km hossz rszmedencben folytatdik.
Viszonylag csekly, 223 km²-es vzfelletvel ellenttben ll tekintlyes mlysge, melynek bsges oxign-elltottsgt ksznheti: tlagos mlysge 175 m, legnagyobb mlysge 325 m. Ez Oroszorszg tdik legmlyebb tava. Tiszta, oxignds vize egyes helyeken 12–15 m mlysgig tltsz.
Kt kis szigete van: az szaki rszen az Azsi-foknl s dlen a Csulisman-foly deltja mellett. Partja ltalban kves, a krnyez hegyek lejtit tbbnyire sr erd bortja, az szaknyugati partszakasz kiss mocsaras. A termszeti szpsgekben gazdag, szikls, meredek partokat hegyoldalba vgd patakvlgyek, kill sziklaszirtek teszik vltozatoss. Legnagyobb blei, – szakon a Kamgani-bl, dli vgn a Kiga-foly torkolatnak ble, – halak vhelyei. A t vizben 14 halfaj, kztk tbb lazacfle s sgrfle l.
A tavat a hegyekbl minden oldalrl rkez 70 foly tpllja, de csak egyetlen foly vezeti le vizt: az szaki rszmedence nyugati vgbl ered Bija, az Obot ltrehoz folyk egyike. A beml folyk kzl jelentsebbek: a Kis- s a Nagy Csili, a Kiste, a Koksi, a Kiga s a legnagyobb, a Csulisman.
A t dli rszbe deltatorkolattal ml Csulisman (s legnagyobb mellkfolyja, a Baskausz) a tavat tpll sszes vzmennyisg 70%-t szlltja. A vzllst lnyegben a beml folyk vzhozama befolysolja, a prolgs alig van r hatssal. A t vzszintje jnius elejn a legmagasabb, amikor a h a magas hegyekben is olvadni kezd.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
