Uvsz-t
Az Uvsz-t sekly, lefolystalan sst Monglia szaknyugati
A t terlete 3 350 km², vztkrnek tengerszint feletti magassga 759 m (753 m). Pontos mlysgt mg nem llaptottk meg, egyes rszeinek mlysge a 15–20 m-t is elrheti. Viznek startalma igen magas, kb. 19 gr/liter.
ghajlata szlssgesen kontinentlis, igen szraz, csapadkban szegny. A csapadk tbbsge nyron, zivatarok idejn hull. A t vztkrt november vgtl mjus elejig jgpncl bortja.
Az Uvsz-t s vidke az n. Nagy Tavak medencjhez tartozik. A hatalmas mlyeds szaknyugaton a Tannu-Ola hegyvonulataitl dlkeleten a Sargaj-Gbi homoktengerig hzdik. A fldtrtneti negyedkor elejn Monglia terletnek jelentkeny rszt beltenger bortotta, mely ksbb tbb rszre oszlott. Ezek maradvnyai az orszg szaknyugati vidkn tallhat vgtavak, kztk a legszakabbra fekv Uvsz, valamint a szintn 1000 km²-nl nagyobb Hjargasz-nr (Kirgiz-t) s Har Usz-nr (Fekete Viz-t) is.
Az Uvsz legnagyobb tpll folyja a keleten betorkoll Tesz-hem, azaz Tesz-foly (568 km), msik keleti folyja a Narijn-gol (Vkony-foly). Nyugatrl tbb kisebb foly tpllja, de nmelyik vize nyron elvsz, mieltt clt rne. A t vzgyjtjn tbb kisebb llvz tallhat, kztk az 1450 m magassgban fekv sekly rg- (reg-) sst.
Partjain kiterjedt ss-mocsaras szakaszok sztyeppi nvnyzettel bortott sk terletekkel vltakoznak, de nhol homokos, flsivatagos rszek is elfordulnak. A partvidk sokfle vzi szrnyas lhelye, tavasszal s sszel kltzmadarak hatalmas csapatainak pihenhelye.
Az Uvsz krnyke rendkvl gyren lakott, legnagyobb teleplse a parttl dlkeletre fekv megyeszkhely, Ulangom. Llekszma 2000-ben 26 300 f volt.
|