Ob
Az Ob (Oб) Oroszorszg leghosszabb, zsia msodik leghosszabb folyja. Hossza 3650 km, de az Irtis eredettl szmtva 5410 km. Vzhozamt tekintve az oroszorszgi folyk kzl a harmadik, a Jenyiszej s a Lna is bvizbb.
Az Ob a Bija s a Katuny folyk sszefolysnl, az Altaj-hegysgben, az Altaji hatrterleten veszi eredett. A Novoszibirszki s a Tomszki terleten, majd Hanti- s Manysifldn folyik keresztl, s Jamali Nyenyecfldn, nagyjbl a sarkkrn mlik a Kara-tenger Obi-blbe.
A foly fels szakaszn nagyjbl szak fel folyik, Barnaul s Novoszibirszk kztt nagy kanyart alkot. Itt tallhat az 1950-es vekben kialaktott Novoszibirszki-vztroz s vzierm (1 070 km², 0,88 Mrd. m³), melynek megptsvel szmos falu s Berdszk vros nagy rsze vz al kerlt. A kzps szakaszon, a Tom torkolata utn az Ob medre szaknyugatra fordul, innen vgig a Nyugat-szibriai-alfld folykkal szabdalt, gyakran mocsaras vidkein folyik tovbb. Az Irtis torkolattl ismt szaki irnyba fordul, medre jelentsen kiszlesedik.
A folyt az v jelents rszben jg bortja. Az olvads a fels szakaszon prilis elejn, az alsn 3-4 httel ksbb kezddik, ezrt gyakoriak a hirtelen s erteljes radsok.
Mellkfolyi
Az Ob legnagyobb mellkfolyja az Irtis. Ms jelents mellkfolyk:
Balrl: Anuj, Csaris, Alej, Barnaulka, Csaja, Parabel, Vaszjugan, Nagy Jugan, szaki Szoszva.
Jobbrl: Csumis, Inya, Tom, Csulim, Kety, Tim, Vah, Pim, Kazim, Poluj.
Ob-Jenyiszej csatorna
Szibria meghdtsval egy idben, mr a 18. szzadban felmerlt egy, az Obot a Jenyiszejjel sszekt csatorna megptsnek gondolata. Ez a terv 1882 s 1891 kztt valsult meg, amikor (a Kety mellkfoly fels szakasztl) elkszlt az Ob-Jenyiszej csatorna. A csatornn csak kisebb hajk kzlekedtek, ezrt 1911-ben hozzlttak szlestshez. Ezt a munkt az els vilghbor miatt lelltottk. Idkzben megplt a Transzszibriai vastvonal, s a csatornt egyre jobban elhanyagoltk. Az utols hajkaravn 1942-ben haladt t a csatornn.
|