Dnyeper
A Dnyeper (ukrnul: Дніпро Dnyipro; oroszul: Днепр, Dnyepr; beloruszul: Дняпро, Dnyapro) foly Kelet-Eurpban.
Eurpa 3. leghosszabb folyja. A folyt Hrodotosz az 5. szzadban Borysthenes nven emlti. A rmai trtnetrk Danaper-nek nevezik, mg az szlv feljegyzsek Szlavutics nven ismerik.
A Dnyeper Oroszorszg kzps rszn a Valdaj-hegysgben ered a Volghoz s Daugavhoz hasonlan s dli irnyban haladva a Fekete-tengerbe torkollik. 115 km hosszan Fehroroszorszg s Ukrajna kzt termszetes hatrvonalat kpez. A foly utols 800 km-e vztrozk sorozata. Ezek a duzzaszt mvek egyben vziermvek is s Ukrajna villamos energia termelsnek 10%-t adjk.
A legfontosabb vztrozk: Kijevi (922 km²), Kanyivi (582 km²), Kremencsuki (2 252 km²), Dnyiprodzserzsinszki (567 km²), Zaporizzsjai (410 km²) s a Kahivkai (2 155 km²) vztroz. A Dnyeper als folysn 1 677 km hajzhat, s csatorna kti ssze a Buggal s a Daugavval.
A Pripjaty (a Dnyeper mellkfolyja) mentn, annak torkolattl mindssze 20 km-re, tallhat a Csernobili erm.
|