Kma
Hossza: 1805 km, vzgyjt medencje: 507 000 km². 966 km-en t hajzhat, nagyvzhozam idejn ez tovbbi 600 km-rel megn.
Udmurtfld szaki rszn ered. Eleinte szak fel, a Kirovi terleten halad, majd a Permi hatrterleten (a kzelmltban megszntetett Komi-Permjk Autonm Krzetben) elbb keletre, majd nagy kanyart tve dli, dlnyugati irnyba fordul. Egy rvidebb szakaszon jbl rinti Udmurtfldet, vgl a Tatr Kztrsasgon t ri el a Volgt. Fels szakaszn szles vlgyben folyik, medre bizonytalan, sok kanyart s mellkgat kpez. A Visera foly torkolattl a vidk megvltozik: a jobb part alacsony, a bal part magas, nhol meredeken szakad le, sok a ztony s a sziget. A Belaja foly torkolattl ppen ellenkezleg: a bal part alacsony s a jobb part magas. Als szakaszn a Kma kb. 15 km szles vlgyben halad, medrnek szlessge 450–1200 m kztt vltakozik, tbb helyen gakra bomlik. A Vjatka torkolata alatt mlik a Volgn ltestett Kujbisevi vztroz szles blbe.
A tavaszi nagyvzhozam idejn folyik le az ves vzmennyisg mintegy 63%-a, nyron s sszel 28%-a, tlen 9%-a. A vzlls ersen ingadoz, az ingadozs mrtke 8 m, az als s a fels szakaszon 7 m. A tl belltval 10-20 napig tart jgzajls utn a foly befagy, prilis krl enged fel. A tavaszi jgzajls 3-15 napig tart. A foly halban igen gazdag, de tbb halfaj ltt ersen veszlyeztetik az ipari zemek ltal a vzbe juttatott kros vegyianyagok.
|