Belaja
A Belaja foly Oroszorszg eurpai rszn, a Dl-Url vidkn; a Kma bal oldali mellkfolyja.
Hossza: 1430 km, vzgyjt terlete: 142 000 km². Kzepes vzhozama 858 m³/sec (Birszk vrosnl).
Az Iremel-hegytl (Dl-Url) keletre es mocsaras vidken, Baskria szakkeleti rszn ered. Fels szakaszn mocsaras terleten folyik, ksbb medre ersen sszeszkl, meredek, szikls, erdvel bortott vidken halad, vgig dlnyugati irnyban. Meleuz telepls krnykn les kanyarral szakra fordul, a sksgra rve folysa lelassul, vlgye fokozatosan kiszlesedik, sok kanyart s mellkgat kpezve folytatja tjt. Ufa vrostl, az Ufa-foly torkolattl mr bvz folyknt folyik szaknyugati irnyban, csaknem vgig Baskria terletn. A Tatrfld terletn ltestett Nyizsnyekamszki-vztrozn t mlik a Kmba.
A foly egsz hosszban jellemzen a jobb oldali partok magasabbak. Nagyobb rszt olvadkvizek tplljk. November vgn befagy, az olvads prilis kzepn kezddik. A Belaja Baskria legfontosabb vzitja, a folyami hajzs kzpontja a fvros, Ufa, de magas vzlls idejn a foly Meleuz kiktjig hajzhat.
2006 folyamn fejezdtt be a Belaja kzps folysn, az ottani nemzeti park terletnek egy rszn ltestett 45 megawattos Jumaguzini vzerm s a hozzkapcsold vztroz ptse.
Jelentsebb mellkfolyk
Bal oldali: Askadar, Ursak, Gyoma, Csermaszan, Szjuny
Jobb oldali: Ufa, Nugus, Szim, Tanip
|