Amur (foly�)

Az Amur  �zsia egyik legnagyobb foly�ja. K�n�ban �s Oroszorsz�gban folyik, kb. 1600 km-es szakaszon a foly� jelenti az orsz�ghat�rt. K�nai nev�nek jelent�se: a Fekete S�rk�ny foly�ja.

 

Az Amur a Silka �s az Arguny foly�k �sszefoly�s�val keletkezik. Hossza 2874 km, a Silka �s az Onon foly�kkal egy�tt 4444 km; v�zgy�jt� ter�lete: 1 843 000 km², k�zepes v�zhozama a torkolatn�l 11 000 m³/sec.

A foly� K�n�ban a Hejlungcsiang tartom�ny, Oroszorsz�gban az Amuri ter�let �s a Zsid� Auton�m Ter�let hat�r�n, valamint a Habarovszki hat�rter�leten folyik �s a Tat�r-szorosn�l �mlik az Ohotszki-tengerbe. V�lgye h�rom, nagyj�b�l azonos hossz�s�g� r�szre oszthat�. Fels�, 900 km-es szakasz�n (Blagovescsenszk v�rosig) hegyi foly�; magas, szikl�s, erd�kkel bor�tott partok k�z�tt kanyarog, es�se nagy. K�z�ps�, kb. 1000 km-es szakasz�n (Habarovszk v�rosig) t�bbnyire s�k, n�hol mocsaras vid�ken folyik, medre sz�mtalan mell�k�gat k�pez; a Kis-Hingan hegyein �tt�rve, egy r�vid szakaszon keskeny, fest�i v�lgyben kanyarog. Als� szakasz�n, az Usszuri viz�nek felv�tele ut�n v�lik igaz�n b�viz� foly�v�. Innen v�gig sz�les v�lgyben, sok helyen mocsaras alf�ld�n folyik �s a Szahalin-sziget �szaki r�sz�n�l, az Amuri-�bl�n �t �ri el a Tat�r-szorost az Ohotszki-tengeren.

Az Amur – k�l�n�sen als� szakasz�n – b�viz� foly�, de v�zhozama nagyon ingadoz�. F�leg a ny�ri monszunes�k vizei t�pl�lj�k, kev�ss� csapad�kos teleken az olvad�kvizeknek csak m�sodlagos szerep�k van. A tavaszin�l jelent�sebbek ny�ri �rad�sai, melyek j�lius v�g�n, augusztusi elej�n n�ha hatalmas �rvizeket okoznak, k�l�n�sen a foly� als� szakasz�n.

J�gmentes id�szakban a foly� teljes hossz�ban haj�zhat�. T�len befagy, a jeges id�szak a torkolatn�l kb. 100 napig tart.