Szib�riai-h�ts�g

A Szib�riai-h�ts�g (orosz nyelven: Сибирские Увалы)[1] t�jegys�g Oroszorsz�g �zsiai fel�n, az Ob k�z�ps� szakasz�t�l �szakra, nagyr�szt a Hanti–Manysi Auton�m K�rzet, kisebb r�szben a Jamali Nyenyec Auton�m K�rzet ter�let�n.

 

A nagy kiterjed�s�, de alacsony fekv�s� Nyugat-szib�riai-alf�ldnek ez a leghosszabb �sszef�gg� h�ts�ga. Az Ob als� foly�s�t�l csaknem a Jenyiszejig h�z�dik kelet–d�lkeleti ir�nyban, hossza mintegy 900 km. A t�le d�lre elter�l� K�z�ps�-Ob-alf�ld �s Szurguti-alf�ld lapos medenc�it v�lasztja el az �szakabbra fekv� Hetta- �s Pur-alf�ldt�l.

K�z�ps� r�sze lapos, er�sen mocsaras, nyugati �s keleti perem�nek felsz�ne v�ltozatosabb, tagoltabb, a homokos dombokat �s a foly�v�lgyeket sok helyen erdeifeny� erd� bor�tja. �tlagos tengerszint feletti magass�ga alig 100–150 m�ter, magasabb mor�nah�tak csak keleti �s nyugati perem�n emelkednek ki bel�le; legmagasabb pontja is csup�n 285 m. Ez a csek�ly magass�g is elegend� azonban ahhoz, hogy a h�ts�g a hatalmas alf�ld egyik fontos v�zv�laszt� gerince legyen. Ett�l d�lre, d�lnyugatra tartanak a K�z�ps�-Ob jobb oldali mell�kfoly�i, �s innen indulnak �tjukra �szak fel� a Kara-tenger �bleibe torkoll� Taz, Pur, Nadim, illetve nyugat fel� az Ob mell�kfoly�ja, a Kazim is.

Nyugaton, az Ob sz�les v�lgy�n t�l a Szib�riai-h�ts�g Ljulimvori-h�ts�g n�ven folytat�dik, legmagasabb pontja 301 m.