|
Url (foly)
Az Url (oroszul: Урал) foly Oroszorszgban s Kazahsztnban. 1775-ig oroszul Jaik, kazah nyelven Zsaik volt a neve. Az Eurpa s zsia kzti hatr egyik szakaszt alkotja.
A foly hossza: 2428 km, vzgyjt terlete: 231 000 km². A Dl-Urlban, az Uraltau hegysgben (a Bjelaja foly forrsnak kzelben) ered. Kezdetben egyenesen dl fel folyik; Orszk vrosnl lesen nyugatra fordul, majd mintegy 850 km utn – mr kazah terleten – Oral (oroszul: Uralszk) vros krnyktl ismt dli irnyban folyik tovbb; Atirau (korbban oroszul: Gurjev) vros alatt deltatorkolattal mlik a Kaszpi-tengerbe.
Fels szakaszn a meder esse 0,5%, als szakaszn jval kevesebb, csupn 0,05%. Fels s kzps szakaszn viszonylag sok mellkfoly vizt veszi fel, de az als szakaszon – a sztyepen s a Kaszpi-sksgon – mellkfolyi nincsenek, vzutnptlsa megsznik, st a tengerig mg veszt is vizbl az ers prolgs miatt.
A foly novembertl prilis elejig befagy, az als szakaszon valamivel rvidebb ideig. A jeges idszak Orenburgnl kb. t hnapig tart. Tavaszi rvizei nagy radsokkal jrnak, ezek kialakulst a fels szakaszon ltestett vztrozk nmileg cskkentik
Legnagyobb, jobb oldali mellkfolyja a Szakmara. Br ennek vzgyjt medencje jval kisebb, vzhozama mgis nagyobb, mint az Url.
Jelents bal oldali mellkfolyk: az Or s az Ilek.
Jelentsebb vrosok a fomy mentn:
Magnyitogorszk
Novotroick
Orszk
Orenburg
Oral / Uralszk
Atirau
A foly fels szakaszn tbb vztrozt ltestettek az urli iparvllalatok s vrosok, elssorban Magnyitogorszk ignyeinek kielgtsre. Kzlk legjelentsebb az Iriklinszki-vztroz s az ott ltestett 30 MW-os vzerm. Az Orszk, Novotroick s krnyknek vzelltst biztost vztroz 1958-ban kszlt el, ekkor terlete 260 km², hossza 70 km, trol kpessge 3,3 km³ volt.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
