Nyugat-Kauk�zus

A Nyugat-Kauk�zus �ltal�ban nem az eg�sz Kauk�zus, hanem csak az �n. Nagy-Kauk�zus hegyl�ncainak az Elbruszt�l nyugatra es� r�sz�t jelenti. Ennek a t�bb sz�z km hosszan h�z�d� hegys�grendszernek egy oroszorsz�gi szakasz�t �rintetlen t�rs�gei, k�l�nleges term�szeti �rt�kei miatt – szint�n Nyugat-Kauk�zus n�ven – 1999-ben felvett�k az UNESCO Vil�g�r�ks�g list�j�ra.

A Nyugat-Kauk�zus Vil�g�r�ks�gk�nt nyilv�ntartott �s v�dett helysz�ne Szocsi v�rost�l kb. 50 km-re �szakeletre kezd�dik, a Belaja- �s a Malaja Laba-foly�k fels� foly�s�nak vid�k�n fekszik. K�zigazgat�silag Adigef�ldh�z (annak d�li j�r�saihoz), a szomsz�dos Krasznodari hat�rter�lethez �s kisebb r�szben Karacs�j-Cserkeszf�ldh�z tartozik.

 

A Komif�ld �serd�i vil�g�r�ks�gi helysz�n�n k�v�l ez Eur�pa egyetlen nagy kiterjed�s�, jelent�sebb emberi beavatkoz�st�l �rintetlen hegyvid�ke. Egyed�l�ll�ak magashegys�gi r�tjei, az alacsonyabb t�rsz�nekt�l a szubalpin �vezetig felk�sz�, �sszef�gg� erd�s�gei. A v�dett ter�let k�l�n�sen sok vesz�lyeztetett, ritka, reliktum vagy endemikus n�v�ny- �s �llatfajnak ny�jt mened�ket. Az �l�vil�g v�ltozatoss�ga, faj�sszet�tel�nek gazdags�ga Oroszorsz�gban csak a t�vol-keleti Usszuri vid�k�hez hasonl�that�.

 

A vil�g�r�ks�gi helysz�n 78,5%-a egyetlen �sszef�gg� v�dett ter�letb�l, valamint k�r�l�tte n�h�ny j�val kisebb, de nem kev�sb� �rt�kes magashegys�gi r�szb�l �ll:

a Vil�g�r�ks�g k�zponti r�sz�t a Kauk�zusi (Kavkazszkij) Term�szetv�delmi Ter�let (zapovednyik) alkotja, 1979 �ta bioszf�ra-rezerv�tum (kb. 280 000 ha). Ez Oroszorsz�g egyik legh�resebb �s legr�gebbi term�szetv�delmi ter�lete. 1882-t�l 25 �ven �t a t�rs�g az orosz nagyhercegek vad�szter�letek�nt �lvezett v�delmet. 1906-t�l v�detts�ge megsz�nt, a helybeli lakoss�g szabadon haszn�lta. T�bbsz�ri pr�b�lkoz�s ut�n, 1924-ben a Tudom�nyos Akad�mia t�mogat�s�val term�szetv�delmi ter�lett� nyilv�n�tott�k. Az�ta 12 alkalommal v�ltoztattak hat�rain. 1951-ben kor�bbi ter�let�nek (kb. 300 000 ha) 2/3-�t elvett�k, az alpesi r�teket legel�nek haszn�lt�k, az erd�kben n�hol fakitermel�st is folytattak. K�s�bb eredeti ter�let�nek nagy r�sz�t visszakapta.

a Vil�g�r�ks�g r�sze a bioszf�ra-rezerv�tum k�r�l kialak�tott 1 km sz�less�g� v�d�z�na egy szakasza (6000 ha)

a ter�let �szaki-�szaknyugati hat�r�val szomsz�dos h�rom magashegys�gi term�szeti eml�k:

a Bujnij-hegy (1480 ha), �rintetlen feny�erd�ivel, ahol 300 �ves f�k is tal�lhat�k

a Pseha- �s a Psehasha-foly�k forr�svid�ke (5776 ha), valamint

a Cic�-foly� forr�svid�ke (1913 ha), mindk�t vid�ken kiterjedt b�kk�s�k �s b�kkel elegy s�r� fenyvesek h�z�dnak

a Bolsoj Thacs Term�szeti Park (3700 ha), melyet a sz�leslevel� fafajokb�l �ll� lombhullat� erd�k v�delm�re hoztak l�tre 1996-ban.

 

A t�rs�gben mintegy hatezer n�v�ny- �s �llatfajt jegyeztek fel, ami �nmag�ban is bizony�tja, hogy a Nyugat-Kauk�zus a biol�giai sokf�les�g (biodiverzit�s) fenntart�s�nak egyik fontos ter�lete. A d�li lejt�k term�szetes n�v�nytakar�ja, a sz�leslevel� lombhullat� erd�, melyet az emberi tev�kenys�g Eur�p�ban r�szben vagy teljesen kipuszt�tott, itt a f�ldt�rt�neti harmadid�szak �ta v�ltozatlanul fennmaradt.

 

A h�bor�tatlan, erd�s hegyvid�k 81 f�le eml�s�llat term�szetes �l�helye. Gyakran el�fordul� ragadoz�k az aranysak�l, a farkas, a r�ka, a kauk�zusi hi�z, a kauk�zusi vadmacska; a kisebbek k�z�l a meny�t, a kauk�zusi borz, a kauk�zusi hermelin. A kauk�zusi barna medv�k a magas hegyvid�ket kedvelik, csak t�lire h�z�dnak az alacsonyabban fekv� erd�kbe. A pat�sok k�z�l gyakori a zerge, az eur�pai �z, a g�mszarvas, kevesebb a kauk�zusi tur (Capra caucasica) �s az itt m�r vadon �l� eur�pai b�l�ny.

 

A 384 f�le gerinces k�z�tt sok az endemikus- �s a ritka vagy vesz�lyeztetett faj, ezek 10%-a nemzetk�zi v�detts�g alatt �ll, p�ld�ul a kauk�zusi iszapt�r�b�ka, a nyugat-kauk�zusi gy�k, a kauk�zusi vipera.

A kauk�zusi vagy hegyi b�l�ny az eur�pai b�l�ny egyik alfaja volt, az 1920-as �vekben utols� p�ld�nyai is kihaltak. A helyett�k betelep�tett eur�pai b�l�nyek p�ld�nyai 50 �v alatt j�l alkalmazkodtak a helyi viszonyokhoz, �s jelenleg hegyi b�l�nyek a vil�gon csak itt tal�lhat�k. 2002-ben kb. 250 p�ld�nyt sz�moltak �ssze, kevesebbet, mint 15-20 �vvel kor�bban.

A kb. 250 mad�rfaj k�z�tt sok a ritka ragadoz�mad�r: feh�rfark� r�tisas, szirti- �s hal�szsas, fak�-, szak�llas- �s bar�tkesely�, k�gy�sz�lyv.

A Nyugat-Kauk�zus helyi jellegzetess�geket mutat� mad�rfajai t�bbek k�z�tt a kauk�zusi ny�rfajd, a kauk�zusi kir�lyfogoly, a havasi cs�ka, a hajnalmad�r vagy a kauk�zusi pir�k. Az erd�k lak�ja t�bbek k�z�tt a s�rgarig�, a k�l�n�sen ritka t�r�k csuszka, a r�vidkarm� fakusz �s a t�zesfej� kir�lyka. Az alacsonyan fekv� v�lgyekben n�h�ny f�szkel� fekete g�lyap�rt figyeltek meg, a legmagasabb r�gi�kban haris, v�r�sbegy, erdei sz�rkebegy f�szkel az alacsony ny�resekben.