|
Kamcsatka
Kamcsatka (oroszul полуостров Камчатка) Oroszorszg tvol-keleti rszn fekv, kzel 1250 kilomter hossz flsziget a Csendes-cenban. Terlete lnyegben megegyezik az Oroszorszgi Fderci Kamcsatkai hatrterlet nev alkotrszvel. A flsziget a Pacifikus-hegysgrendszer tagja, komoly vulkni mkds figyelhet meg itt.
Kamcsatka tbb klnleges termszeti kpzdmnynek ad otthont. 160 vulkn tallhat a terletn, melyek kzl 29 aktv. A Vilgrksg rszv ezek kzl 19-et soroltak be. A legmagasabb a Kljucsevszkaja Szopka (4750 mter), mg a legaktvabb a Kronot-vulkn. A hrom legltogatottabb a Petropavlovszk-Kamcsatszkijhoz kzelebb fekv Korjk-, Avacsa- s Kozel-vulknok. A flsziget kzepn fekszik a Gejzrek vlgye, amely Eurzsia egyetlen ilyen kpzdmnye.
A flsziget tbb ritka llnynek is otthont ad. A kamcsatkai barnamedve, a havasi kecske, a coboly, a pzsmapocok, a rozsomk, a szirti sas s a vadszslyom fajok nagy egyedszmmal rendelkeznek itt. Tovbb a legnagyobb sasfle, az risrtisas is itt klt. A flsziget partjainl nagy szm kkblna populci is l. A szintn Kamcsatkn tallhat Kurilszki-tavat a legnagyobb eurzsiai lazacv helyknt tartjk szmon. A termszeti rtkekben a legtbbet a Parancsnok-szigetek riztek meg, amely rezervtumknt mkdik.
Kamcsatka 472 300 km²-es terletvel a legnagyobb kelet-zsiai flsziget, amely a Csendes-cen kt mellktengert, a Bering-tengert s az Ohotszki-tengert vlasztja el. A sziget dl fel val termszetes meghosszabbtsa a Kuril-szigetek, illetve a japn szigetvilg. Legnagyobb vrosa, Petropavlovszk-Kamcsatszkij a vilg legnagyobb termszetes kiktjben, az Avacsa-blben fekszik.
A Pacifikus-hegysgrendszer rszeknt mintegy ktmilli ve alakult ki, amint a Csendes-ceni kzetlemez az Eurzsiai kzetlemez al bukott, ezltal ers vulkni tevkenysget ltrehozva a krnyken. A tektonikus mozgs mg mindig szlelhet, gy a Csendes-cen krnykt lel gy nevezett „Tzgyr” rszeknt Kamcsatkn aktv vulkni tevkenysg s fldrengsek jellemzk.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
