Putorana-fenns�k

A Putorana-fenns�k (oroszul плато Путорана) k�z�phegys�g jelleg� t�jegys�g, fenns�k K�z�p-Szib�ri�ban, a Tajmir-f�lszigett�l d�lre, kev�ssel az �szaki-sarkk�r�n t�l; a K�z�p-szib�riai-felvid�k �szaknyugati, legmagasabbra emelked� r�sze. K�zigazgat�silag Oroszorsz�g Krasznojarszki hat�rter�let�nek Evenki- �s Tajmiri Dolgan-Nyenyec j�r�s�hoz tartozik. A fenns�kon nincs sem �p�tett �t, sem �lland� telep�l�s.

K�zponti, �rintetlen vid�ke term�szetv�delmi ter�let, melyet 2010-ben felvettek az UNESCO Vil�g�r�ks�g list�j�ra. Ter�let�n vezet �t a tajmiri r�nszarvasok vonul�si �tja, �s itt �l a F�ld egyik ritka eml�s�llata, a havasi- vagy szib�riai juh putoranai alfaja.

A putorana jelent�se jukagir nyelven: 'cs�csok n�lk�li hegyek', evenki nyelven: 'meredek part� tavak vid�ke'.

 

A Putorana nagyj�b�l n�gyzet- vagy kerekded alak�, bazaltb�l fel�p�l� fenns�k, melyet m�lyen bev�g�d� foly�v�lgyek szabdaltak fel. Nagyj�b�l az �szaki sarkk�r �s az �. sz. 71� k�z�tt, illetve a k. h. 89� �s 101� k�z�tt helyezkedik el. Ter�lete t�bb mint 250 000 km², legnagyobb kiterjed�se �szak–d�li ir�nyban k�r�lbel�l 650 km. Nyugaton a Jenyiszej v�lgye, �szakkeleten az Anabar-felf�ld, keleten a Kotuj-s�ks�g hat�rolja; �szakon meredeken ereszkedik le a Kelet-szib�riai-alf�ld s�k vid�k�re, d�len viszont fokozatosan lejt �s megy �t a K�z�p-szib�riai-felvid�khez tartoz� Sziverma-felf�ld alacsonyabb t�rsz�neibe.

A fenns�k a Hatanga, a Pjaszina, az Als�-Tunguszka �s k�zvetlen�l a Jenyiszej als� szakasz�nak v�zgy�jt� ter�let�n fekszik. Hegyeinek k�zepes magass�ga 900–1200 m. A hegytet�k laposak, csak ritk�n emelkedik ki bel�l�k egy-egy cs�cs. Legmagasabb pontja, a Kameny (1701 m) �s m�s hegycs�csai – a Szotku-Ioje (1592), a Holokit (1542 m), a Kotuj-hegy (1528 m) – vid�k�n erednek a plato legnagyobb foly�i: a Kotuj, a Heta �s a Kurejka. Innen a v�zv�laszt�k magass�ga minden ir�nyban fokozatosan cs�kken, a v�lgyek sugarasan futnak sz�t. T�bb sz�z m�ter, n�hol 1000–1200 m�ter m�lyek, sok helyen hossz� kanyont alkotnak. A nyugati r�szek er�sebben tagoltak, a s�ks�g fel� meredeken ereszked� �szaki r�szeket azonban alig szabdalj�k v�lgyek, itt t�medenc�k sincsenek.

 

A Putorana mai gazdag foly�- �s t�rendszer�t az egykori szerkezeti mozg�sok nyom�n l�trej�tt tektonikai reped�sek, majd a j�gkorok gleccserei egy�tt alak�tott�k ki. A fenns�kr�l t�bb ir�nyban kifel� tart� foly�k m�lyen a hegyekbe v�g�d�, meredekfal� v�lgyekben folytatj�k �tjukat. Az itt ered� legnagyobb foly�k:

Kurejka (888 km) – a Jenyiszej mell�kfoly�ja.

Kotuj (1409 km) �s Heta (604 km; mell�kfoly�ja, az Ajan forr�s�t�l 785 km) – a Hatanga forr�s�gai.

Kocse-Csum (a plato d�li perem�n ered, 733 km), Tutoncsana (459 km), Vivi (426 km) – az Als�-Tunguszka mell�kfoly�i.

Mivel nincsenek t�l magas hegycs�csok, sem nagyobb gleccserek, a foly�k tavaszi �rvize viszonylag gyorsan levonul. Kisebb gleccserek csak �szakkeleten, keleten tal�lhat�k, de �sszter�let�k nem jelent�s, alig 2,5 km². Ny�ron a nagyobb es�z�sek hirtelen �rad�sokat ind�tanak el a foly�kon, ezek pl. a Heta �s a Kotuj v�zszintj�t ak�r 8–10 m-re is megemelik.

A Putoran�t – sok v�zes�se miatt – a v�zes�sek haz�j�nak is nevezik. Foly�in kb. 1500 v�zes�s van, a legv�ltozatosabbak a nehezen megk�zel�thet� keleti t�jakon. A legnagyobb, 108 m magas v�zes�s a Kanda-foly�n tal�lhat�.