el�sz�r tal�lkozott a finn �s az orosz t�lap�

Komiban a finnugor etnogr�fiai parkban tal�lkozott a finn �s a komi t�lap� - pillanatfelv�tel Ur�lon t�li t�voli nyelvrokonaink Kar�csony�r�l �s t�rt�nelm�r�l. Joulupukki �s az orosz �szakon �l� koll�g�ja, Kodzid Polj k�l�nleges tal�lkoz�j�ra - b�rmilyen furcsa - az ortodox kar�csony alkalm�b�l ker�lt sor a Komi K�zt�rsas�gban l�v� Ib faluban. A "T�li Ibica" sport- �s sz�rakoztat� program keret�ben Joulupukki man�i k�s�ret�ben �rkezett a komi telep�l�sre, az ottani t�lap� otthon�ba. A finn �s a helyi nevezetess�g egy�tt sz�rakoztatta a k�z�ns�get, majd a m�sor v�g�n - mi m�st - mint egy " Bur�n" motoros sz�nt sorsoltak ki a falusiak k�z�tt. A komi n�prajzot, hagyom�nyokat �rz� etnogr�fiai parkban a sok sz�nes program k�z�tt a H�t domb kir�lyai elnevez�s� snowboard versenyt is megrendezt�k, minthogy Ib falu h�t dombra �p�lt. A versenyz�k Sziktivkarr�l, Komi ter�let k�zpontj�b�l, de Szentp�terv�rr�l is �rkeztek. Lovasverseny �s tr�f�s vet�lked�k sz�nes�tett�k az Ural hegys�g l�b�n�l elhelyezked� telep�l�sen rendezett forgatagot. A n�prajzi park kongresszusi term�ben k�zm�ves mesterek mutatt�k be munk�ikat. Az �rdekl�d�knek k�l�n�sen tetszett a komi sz�v�sz�k - mint arr�l az ITAR-TASZSZ h�r�gyn�ks�g munkat�rsa besz�mol. M�g a Komi K�zt�rsas�g eln�ke, Vjacseszlav Gajzer is megjelent az �nnepi forgatagban, �s el�gedetten nyilatkozott az etnogr�fiai park fejl�d�s�r�l. Arr�l nem sz�l a tud�s�t�s, hogy az Uralon t�li kis n�p, a komi t�rt�nelme hogyan alakult az 1921-es auton�mia megad�s�t�l a k�zt�rsas�g 1992-ben t�rt�nt l�trehozatal�ig, �s mi�rt cs�kkent m�ra t�red�k�re a komi n�pess�g l�leksz�ma. 1921. augusztus 22-�n a szovjethatalom �nkorm�nyzatot adott az �szaki komiknak. L�trej�tt a Komi Auton�m Ter�let, amely majdnem �tsz�r�se volt Magyarorsz�g�nak (478.662 n�gyzetkilom�ter), de a lakoss�ga csup�n 211.000 f�s volt: ebb�l 92 sz�zal�kban komi, 6 sz�zal�k orosz �s 2 sz�zal�k nyenyec sz�rmaz�s�.

 

A K�ma-vid�ki komik azonban k�v�l rekedtek az auton�m ter�leten: a teljes komi n�p 40 sz�zal�k�r�l volt sz�. Sz�mukra csak 1928-ban hozt�k l�tre a Komi-Permj�k Auton�m Ter�letet. Ez azonban a Permi Ter�lethez tartozott,j�val korl�tozottabb auton�mi�val.

A peresztrojka a komi ter�leteken is �reztette hat�s�t. 1985-ben Sziktivkarban tartott�k meg a 6. Nemzetk�zi Finnugor Kongresszust, el�sz�r az oroszorsz�gi finnugor n�p lak�hely�n.

A nyolcvanas �vek m�sodik fel�ben meger�s�dtek a nemzeti mozgalmak. A Komi ASZSZK neve 1990-ben Komi Szocialista K�zt�rsas�gra, majd a Szovjetuni� felboml�s�val 1992-ben Komi K�zt�rsas�gra v�ltozott. Az Oroszorsz�gi F�der�ci� �j t�rv�nyei alapj�n lehet�s�g ny�lt arra, hogy a k�zt�rsas�g j�vedelm�nek egy r�sze helyben maradjon. Mivel a Komi K�zt�rsas�g nyersanyagokban gazdag, hossz�t�von ez biztos�thatja gazdas�gi felemelked�st. Az �letsz�nvonal m�r most is magasabb, mint Oroszorsz�g m�s ter�letein, ez azonban m�g mindig nagyon kev�s j�vedelmet jelent az ott lak�k sz�m�ra.

Komif�ld, vagy m�sk�ppen a Komi K�zt�rsas�g (komiul: Komi Reszpublika) jelenlegi ter�lete 416 774 n�gyzetkilom�ter. Lak�inak sz�ma a 2002-es n�psz�ml�l�s szerint 1 018 675 f�, ebb�l orosz 607 021 (59,6 sz�zal�k), komi 256 464 (25,2 sz�zal�k). A k�zt�rsas�gban k�r�lbel�l 300 magyar is �l, akik f�leg a GULAG k�rp�taljai t�l�l�i vagy azok lesz�rmazottai.

Mintegy k�tsz�z olyan sz� van, melyek a magyar �s a komi k�z�s nyelvi �r�ks�gr�l �rulkodik. B�r m�r t�bb mint 2-3000 �ve v�ltak sz�t a k�t nyelv besz�l�i, a komi nyelv n�ha m�g "magyarosan" hangzik: munni kol�-menni kell, vagy t�lin-t�len.