|
nyelvjrsok
Oroszorszg eurpai rszn hrom jl elklnthet nyelvjrsi terletet klnbztetnk meg, ezek szak-, Kzp- s Dl-Oroszorszg. E terleteket tovbbi nyelvjrsokra oszthatjuk fel. ltalnossgban azonban kijelenthet, hogy a nagy terlet ellenre az orosz nyelvjrsok nem klnbznek marknsan egymstl, mint pldul Nmetorszgban vagy Franciaorszgban. Kiejtsbeli klnbsgek az orszgban sehol sem trnek el annyira, hogy kt orosz ne tudn megrteni egymst.
szakorosz nyelvjrs
A Ladoga-t vonaltl szakkeletre Novgorod s Jaroszlavl vrosoktl egszen Joskar-Olig. Ezt a nyelvjrst jellemzi a hangslytalan o vilgos ejtse – [o] (оканье – okanje), a gutturlis g s a kemny t.
Ladoga s Tyihvin krnyki nyelvjrs
kosztromai nyelvjrs
vologdai nyelvjrs
Onyega-menti nyelvjrs
Bjeloje ozeroi nyelvjrs
Kzporosz nyelvjrs
szaki hatra Szentptervrtl kezdve Novgorod s Ivanovo vrosoktl egszen le Nyizsnyij Novgorodig s Csebokszriig, a dli hatra Velikije Luki vrostl kezdve Moszkvtl Penzig tart. Ez a terlet femutat mind szaki, mind dli nyelvjrsi elemeket. Nyugaton a hangslytalan o mindig [o], keleten [a] (аканье).
Nyugati kzporosz nyelvjrs Pszkov kzponttal
Ny-kzporosz nyelvjrs Novgorod kzponttal
Keleti kzporosz nyelvjrs Moszkva s krnyke kzpontal
K-kzporosz nyelvjrs Jegorevszk s krnyke kzponttal
K-kzporosz nyelvjrs Tyemnyikov s krnyke kzponttal
K-kzporosz nyelvjrs Volga-Vlagyimir terleten
Dlorosz nyelvjrs
Velikije Luki s Rjazany vrosoktl dlre Tambovig. Itt a hangslytalan o-t [a]-nak ejtik, s frikatv g-t, valamint lgy t-t ejtenek.
rjazanyi nyelvjrs
dnyeperi nyelvjrsok
oszkoli nyelvjrs
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
