mellknevek
Az orosz nyelvben megklnbztetnk jelzi (pldul старая книга – rgi knyv) s vonatkoz mellkneveket (pldul пожарная команда – tzoltsg).
A tbbes szm trgyesetben, a hmnem s semlegesnem fnevek jelzi esetben a vgzds l fnevek esetben a birtokos esettel egyezik, lettelen fnevek esetben a trgyesettel egyezik meg. A hmnem mellknevek egyes szmban ой-ra vgzdnek, ha a hangsly erre a vgzdsre esik (pldul большо́й – nagy). Susog hangok esetben s г, к, х betk utn ы helyett и-t runk. Megklnbztetnk tovbb kemnytv mellkneveket (ld. a fenti tblzatban), s lgytv mellkneveket. Az utbbiak ragozsra ez vonatkozik: Ha a hmnem mellknevek alanyesetben ий-re vgzdnek s a semlegesnem mellknevek ее-re, akkor az albbi vgzdseket hasznljuk: -его, -ему, -ым s -им. Ha a nnem mellknevek alanyesetben яя-ra vgzdnek, akkor az -ей s -юю vgzdseket hasznljuk. Ha tbbes szmban ll mellknv ие-re vgzdik, akkor az albbi vgzdseket hasznljuk: их, им, ими s их.
Fokozsa
Az egyszer kzpfokot az lltmnyi mellknv alapfokbl az -е, -ее (-ей) vgzds hozzadsval kpezzk, s csak lltmnyknt hasznlhat. A legtbb mellknvbl gy kpezzk az egyszer kzpfokot: pldul красивый\красив – красивее\красивей (szp – szebb). Fknt a ktsztag mellknevek esetben a hangsly gyakran ttevdik az elsrl a msodik sztagra: сильный\силён – сильне\сильнй (ers -ersebb).
Az sszetett kzpfokot a ragozatlan более (tbb) ill. менее (kevesebb) szval kpezzk, amelyet az alapfok mellknv el tesznk, pldul более старый (regebb), менее старый (kevsb reg).
Ezenkvl rengeteg rendhagy kzpfok alakkal rendelkez mellknevet ismernk, mint pldul xороший\хорош – лучший\лучше (j – jobb); маленкий (малый) – меньше (kis – kisebb); старый\стар – старший\старше (reg – regebb). lltmnyknt csak a rvid alakot hasznljuk, pldul ( idsebb. – Он старше.)
Az sszetett felsfokot a самый (minden, egsz, maga) sz hasznlatval kpezzk, amelyet a mellknv el tesznk, pldul самый старый (legregebb). A jelzi felsfokot, (elativus) azaz a kiemel rtelm felsfokot, az -ейш- kpzvel alkotjuk meg, (susog hangok utn -айш- kpzvel). Az oroszban ezt az alakot gyakrabban hasznljk a kznyelvben (gyakoribb a крупнейший forma az irodalmibb самый крупный – (legnagyobb) alakkal szemben.
A наи- elkpz segtsgvel az n. tlzfokot fejezzk ki, pldul наилучший – (a legeslegjobb).
|