orosz nyelv
Az orosz nyelv (oroszul русский язык, latinbets trsa: russkij jazyk, magyar trsa: russzkij jazik; rgies elnevezse nagyorosz nyelv) a legtbb, mintegy 145 millinyi anyanyelvi beszlvel rendelkez szlv nyelv, ennlfogva vilgnyelv. Az ukrn nyelvvel (rgiesen kisorosz nyelv), a fehrorosz nyelvvel, valamint a ruszin nyelvvel egytt a keleti szlv nyelvek kz tartozik. Az orosz nyelv nyelvjrsi tagoltsga a nagy terleti kiterjedshez kpest viszonylag kicsi, az irodalmi nyelv a moszkva-krnyki kzporosz nyelvjrsokra pl. Az orosz nyelv szles krben elterjedt a tudomnyok s kulturlis rintkezs tern is.
Az orosz nyelv a szlv nyelvek keleti ghoz tartozik. A protoszlv nyelv felteheten az i. e. 2.-i. e. 1. vezredben vlt ki az indoeurpai nyelvcsaldbl, ezutn fejldtt ki az sszlv nyelv. Ez a nyelv a 6–7. szzadban hrom gra bomlott fel: a keleti, nyugati s a dli gra; majd a keleti szlv (melyet -orosz nyelvnek is neveznek) nyelvbl alakult ki a 14.–15. szzadban az orosz (nagyorosz), ukrn (kisorosz) s a belarusz (fehrorosz) nyelv; a 15.–16. szzadban alakultak ki az szaki, kzp- s a dli nagyorosz nyelvjrsok.
A rgszeti feltrsok bebizonytottk, hogy a Novgorodban beszlt orosz nyelvvltozat (vagy pp kln nyelv) igencsak nagyfok nllsgot mutatott az orosz nyelvtl. Ez megcfolta azt a sokig fennll felfogst, miszerint az orosz tekinthet a rgi egysges keleti szlv nyelv snek, amibl tovbbi keleti szlv nyelvek alakultak ki. Az elmletek a sztvlst a 15. szzadra teszik, ezzel szemben a novgorodi mr a 9. szzadban ltezett s keletkeztek rsos forrsai.
Az orosz nyelv trtnetnek legrgibb emlkei: a novgorodi kdex (11. szzad), az Osztromir evanglium (1056/1057), ezek egyhzi szlv nyelven rdtak, valamint a nyrfa-oklevelek (берестяные грамоты), ez utbbiak novgorodi nyelvjrsban kszltek.
A kzpontostott televzis s rdiadsok cskkentik a nyelvjrsok kzti klnbsget, ennek ellenre Moszkva s Szentptervr – Oroszorszg kt legnagyobb vrosa – lakinak nyelvjrsa is eltr bizonyos fokig.
Az orosz rs a cirill bc betit hasznlja.
|