Anna orosz c�rn�

A c�rn� volt kegyenc�t, Biront nevezte ki f�kamar�s�nak, �s sz�mos n�met tisztet, el�kel�t h�vott Oroszorsz�gba. Biron nem sokat t�r�d�tt az �llam�gyekkel; a hatalom tov�bbra is az arisztokr�cia kez�ben volt, annak ellen�re, hogy a Legfels� Titkos Tan�csot feloszlatt�k.

1732-ben ism�t Szentp�terv�r lett a f�v�ros Moszkva helyett, ezzel a l�p�ssel kezd�dtek el Anna reformjai. Mivel el�djei is, �s � maga is igen kedvelte a tokaji borokat, l�trehozta az orosz tokaji borv�s�rl� bizotts�got, amely k�zel 65 �ven �t m�k�d�tt. �vente k�r�lbel�l 50-60 ezer litert bort v�s�roltak fel[1], ezenfel�l Hegyalj�n �lland� rezidenssel orosz kol�nia m�k�d�tt az �zlet ellen�rz�s�nek c�lj�b�l. A tokaji borv�s�rl�s alapjait val�j�ban I. P�ter vetette meg, de Anna c�rn� cs�csos�totta ki, �s minden orosz c�r – P�lig bez�r�lag – igen nagy becsben tartotta a tokaji asz�t. I. P�ter hal�la ut�n mell�zt�k a haditenger�szetet, melyet azonban a c�rn� igen �rt�kesnek tartott az orsz�g szempontj�b�l. 1736-ban Szentp�terv�ron �s Moszkv�ban t�zolt�s�gok j�ttek l�tre, majd 1740-ben megalakult az orosz posta is. 1731-t�l kezdve a nemesek �jb�l szabadon v�grendelkezhettek f�ldj�kr�l, �s minden nemesi csal�db�l egy fi� mentes�lt a katonai szolg�lat al�l, hogy otthon gazd�lkodhasson. 1732-ben l�trej�tt a c�ri hadapr�dok test�lete, mely nagy lehet�s�get biztos�tott a tanulni v�gy� nemesi ifjak sz�m�ra. A kincst�ri parasztok egy r�sz�t gy�ri munk�ra k�telezt�k; valamint 1734-ben kereskedelmi egyezm�ny sz�letett Anglia �s Oroszorsz�g k�z�tt.

 

A c�ri sz�nh�z Anna uralkod�sa alatt kapott �lland� t�rsulatot, m�g Jean Baptiste Land� megalap�totta az els� oroszorsz�gi balettiskol�t. Az �p�t�szet is vir�gz�snak indult a c�rn� idej�n; Moszkv�ban ekkor �p�lt fel az Annenhof-palota, melyet k�s�bb II. Katalin leromboltatott. A c�rn� egyik legh�resebb „tr�f�ja” is az �p�t�szethez f�z�dik: 1739-ben egy j�gpalot�t emeltetett a befagyott N�v�n �s arra k�nyszer�tette Mihail Alekszejevics Golicin herceget, hogy ott t�ltse el n�sz�jszak�j�t. 1737-ben a f�v�rosban s�lyos t�zv�sz tombolt, a v�rost pedig Pjotr Jeropkin vezet�s�vel �p�tett�k �jj�; k�s�bb Jeropkint a c�rn� elleni �sszeesk�v�s v�dj�val kiv�gezt�k.

A gyermektelen Anna hamar f�lni kezdett, hogy I. P�ter egyetlen �letben maradt lesz�rmazottja, Erzs�bet a veszt�re fog t�rni. Erzs�bet �ll�t�lag viszonyt folytatott Alekszej Grigorjevics Razumovszkijjal, �s a nagyhercegn� bar�ts�g�t �lvezt�k mindazok, akiknek nem tetszett Anna uralma. Erzs�bet emellett t�mogatta a hadsereg befoly�sos tisztjeit is, �gy a c�rn�nek j� oka volt tartania t�le.

A val�di �s az �ll�t�lagos �sszeesk�v�kkel a c�rn� �s tan�csad�i hamar lesz�moltak. Mivel Anna uralkod�s�nak elej�n j�rv�nyok �s �h�ns�gek puszt�tottak az orsz�gban, cs�kkentek az ad�bev�telek. Az ad�szed�k a c�rn�t�l val� f�lelm�kben n�ha brut�lis eszk�z�kkel pr�b�lt�k meg kicsikarni az ad�t; becsl�sek szerint Anna uralma alatt 30 000 embert sz�m�ztek Szib�ri�ba.

 

1731-ben a c�rn� �gy d�nt�tt, hogy �r�k�se Anna Leopoldovna mecklenburg-schwerini hercegn� gyermeke lesz. Anna Leopoldovna a c�rn� unokah�ga volt, akit 1739-ben f�rjhez adtak II. Antal Ulrik braunschweig-l�neburgi herceghez. 1740 augusztus�ban Anna Leopoldovn�nak fia sz�letett, aki az Ivan Antonovics nevet kapta. A c�rn� eg�szs�ge ekkor m�r el�g gyenge volt, �gy a fi�t nevezte ki ut�dj�ul, �s mell� Biront tette meg r�gensnek; Erzs�betet pedig k�nyszer�tett�k, hogy felesk�dj�n Ivanra.

1740 �sz�n a c�rn� m�r nagybeteg volt, ves�je egyre jobban elfek�lyesedett. V�g�l az uralkod�n� 1740. okt�ber 28-�n (a r�gi napt�r szerint okt�ber 17-�n), negyvenh�t �ves kor�ban elhunyt. V�gakarat�nak megfelel�en ut�dja Ivan Antonovics lett, VI. Iv�n n�ven.