I. P�ter orosz c�r

I. (Nagy) P�ter (teljes nev�n Pjotr Alekszejevics Romanov, Moszkva, 1672. j�nius 9. – Szentp�terv�r, 1725. febru�r 8.) orosz c�r 1682. �prilis 27/m�jus 7-�t�l, egyeduralkod� 1696. janu�r 29-�t�l. I. Alekszej orosz c�r �s Natalja Kirillovna c�rn� fia.

�letc�lja volt orsz�g�t igazi eur�pai nagyhatalomm� fejleszteni. 1703 m�jus�ban megalap�totta a N�va delt�j�ban a k�s�bbi Szentp�terv�rt, amit "�gi patr�nus�r�l", Szent P�ter apostolr�l nevezett el.

 

Anyja 1694-ben meghalt, ett�l kezdve P�ter akt�vabban vett r�szt a korm�nyz�sban. 1695-ben h�bor�t ind�tott Azov elfoglal�s�ra a t�r�k�k ellen (a h�bor� val�j�ban m�r 1686 �ta folyt a t�r�k�k ellen, P�ter csak fokozotabb� tette a hadm�veleteket a t�r�k�k �s tat�rok ellen). Az orosz csapatok egy sikertelen ostrom ut�n visszavonultak. P�ter ekkor kijelentette, hogy ha Oroszorsz�g flott�val rendelkezne, be tudn� venni a v�rost v�zi blok�ddal. �gy teh�t P�ter Voronyezsben haj��p�t� m�helyeket hozott l�tre, �s nem egyszer � maga is be�llt dolgozni a munk�sok �s a k�lf�ldi mesterek k�z�.

Mire a flotta elk�sz�lt, P�ter m�r egyeduralkod� volt, ugyanis Iv�n testv�re 1696. janu�r 29-�n meghalt. A flotta seg�ts�g�vel P�ter 1696 j�lius�ban bevette Azovot a t�r�k�kt�l.

 

1689 augusztus�ban szak�llad� c�m�n 50 rubelt vetett ki azokra, akik nem v�gatj�k le a szak�llukat. Meg akarta honos�tani ugyanis Oroszorsz�gban a nyugati szok�sokat. Ezenfel�l rendeletben tette k�telez�v� az udvaroncoknak �s a hivatalnokoknak a nyugati �lt�z�kek visel�s�t. 1699 december�ben bevezett�k a Juli�n napt�rat. A Gergely-napt�r az oroszok n�zete szerint katolikus, ez�rt teh�t eretnek.

1702-ben P�ter elt�r�lte azt a szok�st, mely szerint a c�ri csal�d n�tagjainak a Tyerem-Palot�ban kell elz�rva �lni�k. Ett�l fogva az udvar h�lgyeinek is r�szt kellett venni�k a t�rsadalmi esem�nyeken. H�rom �vvel k�s�bb a pomeszcsikek f�ldj�t, a pomeszty�t �r�k�lhet�v� tette – ezzel felsz�molta a boj�rok �s a pomeszcsikek k�z�tti t�rsadalmi k�l�nbs�get.

 

P�ter ekkoriban m�r h�tf�j�st�l, t�lyogokt�l �s h�gy�ti fert�z�sekt�l szenvedett. Ett�l azonban m�g a tengerbe g�zolva megmentett n�h�ny hal�szt, akiknek cs�nakj�t a felborul�s vesz�lye fenyegette.

P�ter m�g betegebb lett, az egym�st k�vet� l�zrohamok miatt tov�bb gyeng�lt. 1725 janu�rj�ban m�t�ttel kivett�k a vesek�veit. A seb �szk�s�dni kezdett, �s P�ter 1725. janu�r 28-�n elhunyt.

B�r 1722-ben elrendelte, hogy a tov�bbiakban az orosz c�rok jel�lj�k ki �r�k�s�ket, � maga an�lk�l t�vozott az �l�k sor�b�l, hogy ut�dj�t megnevezte volna. Az orosz tr�non �gy feles�ge, Jekatyerina k�vette, I. Katalin n�ven.