Borisz Nyikolajevics Jelcin

Borisz Nyikolajevics Jelcin (oroszul: Борис Николаевич Ельцин) orosz politikus, Oroszorsz�g els� v�lasztott eln�ke 1991 �s 1999 k�z�tt.

 

1931. febru�r 1-j�n sz�letett a ma a Szverdlovszki ter�leten fekv� Butka nev� faluban, kul�knak nyilv�n�tott parasztcsal�d gyermekek�nt. 1955-ben a Szverdlovszkban, az Ur�li Kirov M�szaki F�iskol�n szerzett �p�t�m�rn�ki diplom�t. Ett�l az �vt�l az �p�t�iparban dolgozott k�l�nb�z� beoszt�sokban, 1963-t�l a Szverdlovszki Lak�s�p�t� Kombin�t f�m�rn�kek�nt, majd igazgat�jak�nt.

 

1961-ben l�pett be a Szovjetuni� Kommunista P�rtj�ba. 1968-ban kinevezt�k a szverdlovszki ter�leti p�rtbizotts�g oszt�lyvezet�j�v�, majd 1976-ban els� titk�r�v�. Mint ilyen tagja lett 1984-ben a Legfels�bb Tan�cs Eln�ks�g�nek. 1985-t�l tagja a K�zponti Bizotts�gnak, annak az �p�t�ipari oszt�ly�t vezette, majd '85 k�zep�t�l titk�ri teend�ket l�t el. 1985. december 24-�n a moszkvai p�rtbizotts�g els� titk�r�v� v�lasztotta Grisin hely�be. 1986-ban a XXVII. p�rtkongresszust k�vet�en megv�lt KB-titk�ri posztj�t�l �s a Politikai Bizotts�g p�ttagja lett. A moszkvaiak k�r�ben nagy n�pszer�s�gre tett szert a mindennapi �letet j�l ismer� ter�leti els� titk�r. 1987 okt�ber�ben megv�lt p�ttags�g�t�l, november 11-t�l pedig lev�ltott�k a moszkvai vezet�s �l�r�l. 1987. november 18-�n kinevezt�k a Szovjetuni� �llami �p�t�si Bizotts�ga els� eln�khelyettes�nek. 1989-ben moszkvai v�laszt�ker�let�ben els�pr� t�bbs�ggel v�lasztott�k be a N�pi K�ld�ttek Kongresszus�ba, amelynek 1990. m�jus 29-t�l eln�ke. 1990. j�lius 12-�n, az SZKP XXVIII. kongresszus�n kil�pett a p�rtb�l. Az 1991. j�nius 12-i eln�kv�laszt�son 57,3%-kal nyert Nyikolaj Rizskov el�tt. Miut�n 1991 augusztus�ban levert�k a szovjet kem�nyvonalasok (t�bbek k�z�tt Janajev, a Legfels� Szovjet aleln�ke, Gorbacsov ut�n a m�sodik ember) �ltal vezetett puccsot, november 6-�n Oroszorsz�g ter�let�n betiltotta a szovjet �s orosz kommunista p�rtot. 1991 december�ben Leonyid Kravcsuk ukr�n eln�kkel �s Suskievics feh�rorosz parlamenti eln�kkel bejelentette a Szovjetuni� felboml�s�t. Ezut�n jelent�s szerepet v�llalt a Szovjetuni� hely�be l�p� F�ggetlen �llamok K�z�ss�g�nek l�trehoz�s�ban. Az orosz parlamenttel alkotm�nyos v�ls�gba torkoll� vit�ja alakult ki, a Duma lev�ltotta, hely�re Ruckojt nevezt�k ki eln�knek, de a fegyveres er�k Jelcin mell� �lltak, �s v�res harcok �r�n (a halottak sz�ma ma sem ismert, de �vatos becsl�sek 1000 �ldozatr�l �rnak) siker�lt leverni a k�pvisel�k �s t�mogat�ik ellen�ll�s�t. Az ezt k�vet� 1993. december 12-i n�pszavaz�son Jelcin megszerezte a szavaz�k t�bbs�g�nek t�mogat�s�t, �s el�rte az orosz eln�k hatalm�nak kiterjeszt�s�t az �j orosz alkotm�ny �ltal. 1996-ban is megnyerte az eln�kv�laszt�st, mely ut�n a moszkvai Kardiol�giai Kutat�int�zetben bypass m�t�tet hajtottak v�gre rajta. Munk�j�t ezut�n sokszor kellett megszak�tania sz�vbetegs�g�nek kezel�se miatt. Alkoholizmusa k�zismert volt, emiatt m�g diplom�ciai bonyodalmak is keletkeztek.

Jelcin nev�hez f�z�dik az oroszorsz�gi mag�nos�t�s elind�t�sa, amely 1996 k�r�l cs�csosodott ki. A folyamat �n. kuponos privatiz�ci�k�nt indult (minden �llampolg�r 10.000 rubel �rt�k� r�szv�nytulajdonra feljogos�t� kupont kapott), de a kuponok koncentr�ci�ja hamar megt�rt�nt, ugyanis a bennfentesek, vagy tehet�sebbek, esetleg k�lf�ldi t�mogat�st �lvez�k hamar felv�s�rolt�k a magyar k�rp�tl�si jegyek ottani megfelel�it. Ekkor alakult ki az oligarch�k csoportja, akik kez�ben m�rhetetlen vagyonok �sszpontosultak. N�h�ny ismertebb oligarcha: Borisz Berezovszkij, Mihail Hodorkovszkij, Vlagyimir Potyanin, Vlagyimir Bogdanov, Rem Vjakhirev, Vagit Alekperov, Alekszandr Szmolenszkij, Viktor Vekszelberg, Mihail Fridman, Roman Abramovics.

1999 tavasz�n, amikor a NATO er�k bomb�zni kezdt�k Milo�evi� Szerbi�j�t a koszov�i megtorl�sok miatt, azzal fenyegette meg az Egyes�lt �llamokat, hogy Oroszorsz�g az atomfegyverek teljes spektrum�val rendelkezik. Harcias kijelent�sei m�g a higgadt oroszorsz�gi vezet� politikusok k�r�ben sem tal�ltak pozit�v visszhangra, maga Jelcin az akt�v nagypolitik�b�l kezdett fokozatosan kivonulni. 1999 augusztus�ban Vlagyimir Putyint nevezte ki minisztereln�knek. 1999. december 31-�n lemondott hivatal�r�l �s ut�d�ul Vlagyimir Putyint jel�lte meg.

 

1987 ut�n t�bbsz�r kapott sz�vrohamot. Az 1996-os bypass m�t�te ut�n hal�l�ig kezel�sekre j�rt. A lett eln�kasszony 2006-ban a legmagasabb lett kit�ntet�st adom�nyozta az akkor m�r 75 �ves Jelcinnek. 2007. �prilis 23-�n a Kreml k�rh�z�ban hunyt el.